Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Második rész: Különös rész. A vagyonjog
507 Ellenben a mint az úrbéri rendezés véghez ment, s a volt földesúr és a volt úrbéresek között a közösség a legelőre, erdőre és nádasra nézve megszűnt, a foglalások iránti kereset a magánjogi törvények hatálya alá esik.1 7. A maradványföldek.Azon földek, melyekét a volt jobbágyok az úrbéri állománynak akár az úrbéri táblában foglalt, akár későbbi rendbeszedés alkalmával megállapított mértéken felül birnak, a mennyiben sem foglalásnak, sem puszta teleknek, sem bérföldnek vagy haszonbéri birtoknak nem tekinthetők, s melyekből az 1848-ig fennállott törvények szerint a volt földesúr új telkeket tartozott volna alakítani: úrbéri maradványföldeket — fundi remanentiales — képeznek.3 A maradványföldek birtokosaiknál maradtak, a kik azonban kötelesek voltak azért a volt földesúraknak kárpótlást fizetni. A maradványföld után nem járt a közös úrbéri haszonvételekből, legelőből, erdőből illetmény.4 Zse'llértelkek belsőségeinél maradványföldek felszámításának helye nem volt.5 Ha azonban ily telekhez úrbéri természetű közös földek is tartoztak, ezek a fennálló gyakorlat szerint a zsellérek által maradványföldek módjára voltak megváltandók.6 A maradványföldek megváltása, a maradványföldek birtokában s tulaj1 1871 : 58. t.-cz. 11. §. 2 1836 : 10. t.-cz. 7. §.; 1853 márcz. 2. nyütparancs 8. §.; 1871 : 53. t.-cz. 14—2:2. §§. 3 A maradványföldek csak a volt úrbéresek tényleges és kizárólagos birtokában lehetnek; tehát a volt földesúrak és a volt úrbéresek által közösen birtokolt földek, úrbéri maradványföldek közé nem sorolhatók. 4 187J : 53. t.-cz. 14. §. 5 Nincs továbbá helye maradványföldek felszámításának: a) oly községekben, hol az úrbér behozatalakor a jobbágytelkek száma nem határoztatott meg; b) hol az úrbér behozva vagy végrehajtva nem volt; c) hol a község az úrbér helyett «regulativum instrumentum»-mai volt ellátva; d) hol a volt úrbéresek 1848 előtt bel- és külbirtokaikat szabadon adták s vették ; e) hol a maradványokra vonatkozó úrbéri rendbeszedési kereset 1857 jun. hó végéig meg nem indíttatott. 1871 : 53. t.-cz. 22. §. Azonban a b) ponttal kapcsolatban kimondotta a C. 1886 máj. 21. 35. sz. t. ü. b., hogy oly községekben, a melyekben a Mária Terézia-féle úrbér úgyan nem lett egyidejűleg végrehajtva, azonban a földesúrak a lakosokat, az úrbér behozatalakor vagy azután, telek arányában meghatározott mennyiségben, bel- és kültelki állományokkal látták el, és a lakosok ezen állományokat az úrbéri viszony megszüntetéséig, telki hányad arányában járó úrbéri tartozások szakadatlan teljesítése és közterhek viselése mellett birták, ott az úrbér tényleg behozottnak tekintendő s a maradványföld felszámításának helye van. 6 1871 : 53. t.-cz. 15. §. C. 1878 jul. 7. 292. Dtr. r. f. XXI. 2. s 157. a volt földesúrat illető váltságösszeg csak akkor állapítható meg, ha kimutattatik, hogy az egyes jobbágytelkek után mennyi maradványföld találtatott.
