Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

505 fél telek utáni illetmény jár; több csak akkor, ha ezek bármelyikének egy teleknél nagyobb földje lenne.1 Oly községekben, a hol az úrbér behozatalakor a jobbágytelkek száma nem lett meghatározva; ahol az úrbér maga behozva vagy végrehajtva nem volt; hol a község úrbér helyett regulativum instrumentummal volt ellátva; a hol a volt úrbéresek 1848 előtt bel- és külbirtokaikat eldarabolva is szabadon adták és vették; s a hol a maradványokra vonatkozó úrbéri rendezési kereset 1857. jun. végéig nem lett megindítva, ott a legelőilletmény, a szomszéd községek telki állományainak mértékét alapul vevő képzeleti telkek után szabatik ki.2 Végűi még megjegyzendő, hogy a legelő-illetménybe nem számíthatók be sehol a közhasználatú csapások, útak, teljesen használhatlan terek, valamint a községi útczák és rendes közlekedéshez szükséges terek.3 5. A puszta telkek.4 Puszta telkeknek — sessiones deserte — azon telkek tekintendők, melyek akár mint puszta telkek, akár pedig mint bel- és külsőséggel ellátott volt úrbéri házhelyek lettek az úrbéri táblába bevezetve, azonban birtokosaik által utóbb elhagyattak.5 A puszta telkek azoknak, illetőleg azok jogutódjainak tulajdonai, a kik az ily puszta telket 1848. jan. 1-én birták.6 Azon puszta telkek után, melyek a mondott időben a volt úrbéresek birtokában voltak, és melyekért úrbéri kárpótlás adatott, épen úgy járt és jár az úrbéri legelő, erdő- és illetőleg nádas-illetmény, mint más úrbéri birtok után. A puszta telkeknek egyes részei, melyek 1848 jan. 1-je előtt nem úr1 1836: 6. t.-cz. 3. §. s Erdélyre nézve pedig 1. 1871 : 53. t.-cz. 75. §. s a további eltérésekre nézve u. o. 74—78. §§. L. még az egész kérdésre az 1836 : 6. t.-cz. alapján Frank i. m. 208. §. 2 1871 : 53. t.-cz. 39., 22. s 28. §§. 3 U. o. 41. §. A hasznavehetetlen tér annak tulajdona, a kinek egyéni birtokába esik ; különben a volt földesurat illeti; a közlekedési útak, útczák s terek községi vagyont képeznek ; a gazdasági útak s közhasználatú csapások azokat illetik, a kiknek birtokán ezek vannak; azonban a kölcsönösen fennálló szolgalmak is érintetlenül maradnak. 4 Úrbér VI. fej. 2. §.; 1836 : 4. t.-cz. 14. §., 11. t.-cz. 9., 10. §§.; 1853. márcz. 2. nyiltparancs 6. §. 1871 : 53. t.-cz. 7—9. Erdélyre nézve pedig 68. §§. 5 E részben tehát nem tesz különbséget, hogy ezen földek azok terméketlen volta, vagy a földesúr kegyetlenkedése miatt hagyattak-e el ? avagy azokból a jobbágyok rendes úrbéri úton lettek kimozdítva. 6 Az erdélyi részekre nézve azonban — az 1871 : 53. t.-cz. 68. §-a szerint —, ennek útját állhatja az, hogy az ily telek csak meghatározott időre, vagy a visszahúzás fentartása mellett jutott valakinek birtokába, a mely esetben arra a bérföldek és majorsági birtok iránti törvények határozatai alkalmazandók.