Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Második rész: Különös rész. A vagyonjog

487 Ezen rendezés fó'mozzanatai voltak : a) A tényleges helyzet megállapítása. E végből a jobbágyokat és pedig oly belyeken, bol több közbirtokos volt, mindegyik közbirtokos jobbágyait az utasítás szerint kiadott 9 kérdőpontra1 kihallgatták. Az ezen kérdésekre adott feleleteket irásba foglalták s a kihallgatott jobbágyok előtt felolvasták s hitelesítették. b) Az úrbéri földek összeírása, mely minden földesúr jobbágyaira nézve külön magában foglalta a telkes gazdák, házas és házatlan zsellérek neveit, a telkek minőségét, mennyiségét és kiterjedését. c) Az úrbéres községek és határok helyi osztályozása (classificatio) és az egész jobb ágy telki állomány megszabása. Az osztályozás ugyanazon egy megyének minden községére vonatkozott, s a megyei közgyűlés által választott és meghitelt bizottságok által az egyes úrbéri határokra vonatkozó adatok, t. i. a már feljegyzett előnyös és hátrányos körülményeknek egymással való egybevetése és mérlegelése alapján állapíttatott meg.2 Hogy a jobbágytelki állomány mennyi szántó- és kaszáló-földből áll? azt a megyék, illetőleg a megyebeli úrbéri határok osztályzata szerint szabták meg. Ezen osztályzatot az 1836 : 5. t.-cz. s az 1853. márcz. 2. úrbéri nyiltparancs 3. §-a, valamint az 1871 : 53. t.-cz. is változatlanul elfogadta. d) Az úrbér megállapítása. A megye helységeinek ezen osztályozását, a telki állomány megállapításával együtt irásba foglalták, a megyei közgyűlésen megvizsgálták s a király azt jóváhagyta, és annak alapján azután elkészítették az úrbéreket (urbáriumok), melyek kilencz pontból állottak, s magukban foglalták a földesúr és jobbágy kölcsönös jogait és kötelezettségeit.3 1 A kérdőpontok a következők voltak: 1. Van-e valamely urbariumjog, s ha van, minemű és mikor hozatott be ? 2. Urbárium nem létében a jobbágyi robotok contractus, vagy bevett szokás és gyakorlat szerint tétettek-e ? 3. Sem urbárium, sem contractus nem lévén, a szokott és gyakorlatba vett jobbágyi adók miből állanak s mikor és mi módon kezdődtek? 4. Minden jobbágy helységnek micsoda és minemű haszonvétele, úgy viszont micsoda kárára szolgáló állapota van saját határában? 5. Hány és minő szántóföldeket és réteket bir egy egész házhelyes jobbágy ? 6. Egy-egy jobbágy által hány napi és minemű robot, mennyi számú vonó-marhával tétetett eddig az úraságnak? 7. Kilenczed adatott-e, s mily időtől fogva és mikből? A kilenczed kiadása azon megyebeli más uradalmakban szokásban van-e ? továbbá mit adott még a jobbágyság adó fejében a földesúrnak ? 8. Hány puszta házhely van mindegyik helységben ? Mely idő óta s mi okból pusztultak ki, és ki által birtokoltattak ? 9. A jobbágyok szabadok-e vagy örökösök ? 2 A megyékben leginkább három és négy, Csanádmegyében azonban csak két, ellenben Bereg- és Nyitramegyére öt osztály állapíttatott meg az úrbéri határokra nézve. 3 E pontok, illetőleg fejezetek voltak: 1. a jobbágy-házhelyek mivoltáról; 2. a jobbágyok haszonvételéről; 3. a jobbágyok szolgálatairól; 4. a jobbágyok adózásáról; 5. a kilenczedről és hegyvámról; 6. a földesúr jogairól és tulajdon jövedelméről; 7. minden eltiltott rendkívüli szokásokról; 8. a