Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
27 A törvény hatálya megszűnik : a) Későbbi ellenkező törvény és törvényrontó szokás által,1 b) az ideiglenes törvénynél, ha a kiszabott idő lejárt, vagy a bontó feltétel, melyhez kötve volt, beáll,2 c) midőn megszűntek azon jogviszonyok, s így azon feltételek, a melyekre a fennállott jog szabályai alkalmazhatók lennének.3 A midőn valamely törvénynek későbbi törvény által való megváltoztatásáról van szó, kötelező erejének teljes vagy csak részbeni megszüntetését kell megkülönböztetni, s e tekintetben a törvénynek tulajdonképeni eltörlésétől (abrogatio), különbözik annak módosítása (derogatio),4 vagy más törvény által való pótoltatása (obrogatio). figyelembe, akkor itt, a hol csak ezen képesség egyik nyilvánulásával állunk szemben, csak következtetés lehet ugyanezen elvet alkalmazni a végrendelkezési képességre. Eegelsberger i. m. 194. 1. azt kívánja, hogy ezen képesség úgy a végrendelkezés, mint az örökség megnyílta idején fennálló törvény szerint legyen meg. 1 Hk. II. 2. Az ily új törvény általi hatályon kívül helyezés vagy kifejezetten, vagy hallgatagon történik. Az előbbi nem okoz nehézséget, ha a törvény kifejezetten megmondja, hogy mit helyez hatályon kívül ; például 1894 : 31. t.-cz. 148. §. megmondja, hogy a házassági és eljegyzési ügyekre vonatkozó fennálló jogszabályok hatályukat vesztik; az utóbbinál azonban nehézséget okoz annak megállapítása, hogy mi veszti el hatályát. Ha az új törvény valamely jogintézményt egész terjedelmében codificál, akkor ezen eljárásában már kifejezésre jut az, hogy az azon jogintézményre vonatkozó előbbi jogszabályok mind hatályukat vesztik. Egyes jogszabályok felállításának vagy részleges jogalkotásnál azonban nagyobb nehézségek merülnek fel, a melyek eloszlatása a törvénymagyarázat feladata. — A törvényrontó szokásról alább 43. 1. lesz szó. 2 Articuli et Statuta, quatenus quseque eorum pro temporis conditione, alia videlicet saltem ad praesens tempus, alia vero ad longiorem usum edita sunt. 1548. évi végzemény végszavaiban. 1. §. Pld. 1892 : 2. t.-cz. egy alkalomra, az országos nemzeti kiállításról szól ; az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szövetség minden 10-ik évben felmondható. 1887 : 24. t.-cz. 3 Pld. az úrbéri szolgáltatásokra, az uri székre, a jobbágyok költözködésére, törököknek hódoló jobbágyokra vonatkozó stb. törvények. 4 Ily törvények számos példáit látjuk a legújabb időben is, pld. a törvények kihirdetéséről, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló s számos más törvény esetében. A régebbi irók közül Geörch. Ilyes Honnyi törvényében Pozsony 1804. 3. 1. a törvények megszűnéséről azt írja, hogy a törvényhozó vagy újjal váltja fel a régi törvényt — surrogat —, vagy egészen eltörli — abrogat —, vagy valamely részét elhagyja — derogat —; megszűnik, ha a törvény oka megszűnik és megszünteti a törvényrontó szokás. Kelemen i. m. csak abban tér el ettől, hogy ő a törvénynyel ellenkező szokás mellett még megkülönbözteti a törvény nem alkalmazásából előálló desuetudót (110. 1.) Csepcsányi T. Extractus juris TJngarici Pestini 1829. Egyezik Kelemennel, csak példákkal egészíti ki a tételeket. (6. 1.) Frank i. m. 56. 1. az ellenkező törvényt, azon feltételnek megszűnését, melyhez a törvény kötve volt s a törvény tárgyának megszűnését említi, a törvényrontó szokást ő is külön tárgyalja. Ezekkel szemben csak az jegyzendő meg, hogy a törvény okának megszűnése teljesen bizonytalan valami, a melynek megállapítása minden egyesre nem bizható, s így nem említhető, mint olyan ok, mely a törvény hatályát hallgatagon megszüntetné. Frank i. m. 62. 1.
