Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
28 A törvényhozónak azon rendelkezése, hogy valamely törvény meg nem változtatható (clausula perpetuse sanctionis,1 magában véve semmis, s a későbbi törvényhozásra kötelező erővel nem bir.2 3. A törvénymagyarázat. A törvény magyarázata szabad szellemi tevékenysége a birónak, ki ítéletet akar hozni, a tudósnak, ki a jogtudomány művelését czélozza, sőt a magán egyénnek is, ki életviszonyait e törvény szerint kívánja rendezni. Némely esetben valamely magyarázatra szoruló törvény értelmét újabb törvény határozza s állapítja meg, és jelenti ki. Ez az egyedül hiteles és kötelező magyarázat, mert csak a törvényhozó bír hatalommal valamely törvényt általánosan kötelező módon magyarázni* E magyarázat azonban valóságos törvény gyanánt szolgál, mely minden jogesetre, melyek még bíróilag eldöntve nincsenek, alkalmazandó, keletkeztek legyenek azok akár a magyarázó törvény létrejötte előtt, akár annak létrejötte után.4 Egyes esetekben a miniszter is magyarázza a törvényeket.5 E magyarázat ugyan, mint a törvényt rendszerint kezdeményező, és annak alkotásánál közvetlen résztvevő közegtől eredett, igen értékes, s hiteles közegtől 1 Ilyet találunk Mátyás király 1486. évi végzeményében s az 1741 : VIII. t.-czikkben. 2 Wenczel i. m. I. k., 74. 1. Suliayda. A magyar polgári anyagi magánjog rendszere 26. 1. Frank i. m. 56. 1. :í 1791 : 12. t.-cz. 4 Wenzel Gusztáv i. m. I. köt. 130. 1. e részben azon ellenkező nézetben van, hogy lia a magyarázat új elvet állít fel, vagy a törvénynek oly homályára vagy kételyére vonatkozik, mely egyáltalában nem volt megfejtve, az ennek hatálya alatt létrejött cselekményekre nem alkalmazandó. Ez azonban nem helyes, mert ha a törvény új elvet-állít fel, akkor nem a régi magyarázata, hanem megváltoztatása vagy módosítása lesz, s ekkor egészen más szempont alá esik. Ha pedig meg nem fejtett homályra vagy kételyre vonatkozik, akkor az új törvény az annak létrejötte előtti esetekre szükségképen alkalmazandó ; mert a törvényhozó csak akkor lép közbe magyarázóként, ha a törvény homályos vagy kétes helyeit a gyakorlat megoldani nem birta, s azért nincs biztos alap arra, hogy minő szabályt kelljen alkalmazni a magyarázó törvény hozatala előtt létrejött jogesetekre? és különben is ki Ítélhet a fölött, hogy mi azon kétes törvénynek a valódi értelme ? E mellett mihelyt a törvényhozó az ő magyarázó törvényét megalkotta, ez által kötelezőleg kimondotta, hogy a kétes törvényben minő jogszabály foglaltatik. Frank i. m. 58. Regelsberger i. m 142. 1. így Suhayda is (i. m. 28. 1.) 5 Pld. a beadványok nyelvére vonatkozólag a nemzetiségi, az örökbefogadásra vonatkozólag a gyámsági törvényt magyarázzák miniszteri rendeletek. Ily magyarázatokat tartalmaznak 1874. jan. 31. 37497. sz. a. a hiteltelekkönyvek vezetése körüli hiánvok megszüntetése iránt, az 1875. jul. 11. 25091. SZ. £b. Hi katonai épületekben foganatosítandó végrehajtás tárgyában, az 1877. jan. 5. a perrendtartás 85. §. rendeletének megtartására, s több más esetre vonatkozó igazság, min. rendeletek. Azonban több esetben főleg épen az igazságügyminiszter kimondotta azon törvényes tételt, hogy őt nem illeti meg a törvények magyarázásának joga. L. erre nézve Herczeg i. m. 53. 1. 1. jegyzet.
