Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

9 A közbejött politikai viszonyok a magyar magánjogot egy időre az ország egész területéről leszorították. A függetlenségi harcznak 1849. évben történt leküzdése után az alkotmány felfüggesztetett, s az absolut uralom hazánkban is az osztrák magánjogot hozta be, mely 1853. évi május 1-én léL. ezen véleményt és Kleknernek a lakhely jogára fektetett véleményét s a tárgyalásokat Évkönyv I. 3. s köv. és II. 13. s köv. s 279. 1. A positiv magyar magánjogban érvényesülő részletes elveket összeállította Jellinek. A magyar magánjog mai érvényében. Budapest 1885. 12. s köv. lapján. Ezen elvek — kiegészítve — a következők: 1. Személyállapot (állampolgárság, születés, teljeskorúság, családi állapot, vallás, nemesség) és cselekvőképesség tekintetében kiki a maga honi törvénye szerint ítélendő meg. Az idegen jogterületnek jogképességre vonatkozó jogszabályai azonban nem érvényesülhetnek, ha azok a jogképességet oly irányban állapítják meg, vagy zárják ki, a mely a hazai jog absolut tilalmába ütközik. Pld. rabszolgaság, többnejűség. Jogi személyek minősége, jogi természete a székhelyen érvényes jog szerint, a külföldi társaságok belföldi fiókjai tekintetében a belföldi jog határoz. A saját hazája törvényei szerint cselekvési képességgel nem bíró idegen a belföldön elvállalt kötelezettségeiért a forgalom érdekében felelős, ha a belföldi törvény szerint azokra cselekvési képességgel bir. (1876 : XXVII. 05. §. 1881 : LX. 5. §. 1894:31. t.-cz. 108. 109. §§. 1892 : 9. t.-cz.. 1894:31. t.-cz. 12. § 111. §., 1875 : 37. t.-cz. 210. 211. 216. 217. 230. §§. Cultusmin. igazság, min. egyetértve kiadott 1881 szept. 11. 25503. sz. körrendelete.) 2. A jogügylet alaki kellékei azon hely törvényei szerint itélendők meg, a hol az keletkezett. Azonban külföldön létrejött jogügyletek érvényesek, hacsak a belföldi törvény rendeletének felelnek is meg. Valamely jog érvényesítése vagy fentartása végett külföldön teljesített cselekmény alaki kellékei azon hely törvényei szerint Ítéltetnek meg, a hol az teljesíttetett. (1868: LIV. 179. 180. §§., 1876 : XXVII. 96. §., 1876 : XVI. 34. 1894:31. t.-cz. 113. 147. §§.) 3. Külföldön létrejött, de hazai tiltó törvénybe ütköző jogügylet, belföldön nem érvényesíthető. (1881 : LX. 3. §. d) 4. Ingatlan dolgokat tárgyazó jogviszonyok azon terület joga szerint itélendők meg, a melyen az ingatlan fekszik. Azonban nem az ingatlanokra vonatkozó jogok szerzését, megszűnését eszközlő kötelmi jogok. (Országbírói ért. 21. §., osztr. ptk. 300. §., 1881 : 17. t.-cz. 73—75. §§.) Belföldi ingatlanok külföldiek által is szerezhetők. (Ősiségi nyiltpar. 14. §.) 5. A házasságkötő feleknek kora s cselekvőképessége külön-külön saját honosságuk joga szerint Ítéltetik meg. A házasság érvényességi kellékei külföldieknek külföldön kötött h tekintetében föltétlenül honosságuk joga szerint ítéltetik meg, a belföldön kötött házasságuk pedig azon eltéréssel, hogy a magyar törvénynek a vérrokonság és sogorságra, a fennálló házassági kötelékre s az ú. n. impedimentum eriminisre alapított akadályai ily esetekben is föltétlenül érvényesülnek. Azonban, ha magyar állampolgár férfi külföldi nővel köt házasságot, akkor — a kor s cselekvőképesség kivételével — a magyar törvény dönt. Magyar állampolgárnak külföldön kötött házasságánál a magyar törvény tiltó akadályai is érvényesülnek. Alaki tekintetben azon hely törvénye határoz, a hol a házasság köttetett, csak az szükséges, hogy ha magyar állampolgár külföldön köti is házasságát, az Magyarországon is kihirdettessék. Az ú. n. diplomácziai házasságok esetében azonban^ idegen jogterületen is a honosság joga érvényesül alaki tekintetben is. A házassági perekre nézve szabály, hogy magyar állampolgár házassági perében csak magyar bíróság mondhat hatályos ítéletet, külföldiek pereiben csak akkor, ha ítélete azok államában hatálylyal bir, azonban az itt tartózkodó külföldiek ellen a külön-élés elrendelése, az ideiglenes nő- és gyermektartás kérdésében