Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

fi tisztán magánérdeket képezett1 és viszont, s mivel vannak oly kétségtelenül magánjogi jogviszonyok — pl. a házasság, —- amelynél határozó jelentőséggel bir a közérdek, hanem főleg azért, mivel az állam és más közjogi intézet és testület az összességnek, a köznek érdekében gyakran kétségtelenül magánjogi jogviszonyokba lép, sőt valóságos közjogi nyilvánulásainak értékesítésére ily magánjogi jogintézményeket vesz igénybe ;2 és viszont a magánérdek érvényesítése czéljából imperiumán gyökerező, kétségtelenül közjogi intézményt alkalmaz.3 3. A magyar magánjog fogalma, érvényének terjedelme és jellege. A magyar magánjog azon magánjogi jogszabályok összege, melyek ezen jogrendszer területén belül érvényben vannak. A magyar jogrendszer uralmának területe azonban nem esik össze a magyar állam területével. Mert 1. túlmegy a magyar államot képező szárazföldi terület körén, a mennyiben a magyar magánjog bir érvénynyel a magyar kikötőkben levő idegen és magyar- úgy a sík tengeren levő magyar kereskedelmi-, valamint a hadi hajókon,4 valamint részben s habár még csak elvileg a consuli biróságok hatáskörébe eso területeken ; 5 2. ezen területnek nem minden részében bir, vagy legalább nem egész terjedelmében bir érvénynyel a magyar magánjog. így Horvát-Szlavonországban az osz1 Az érdek momentumára fekteti a súlyt Ihering. Zweck im Recht . . . I. köt. 512—570. Merkel i. m. 85 s köv. §§.; hasonlóképen ezen könyv előző kiadásai; 1. pl. VI. kiad 3. 1. 2 A közérdek annyiban jöhet figyelembe, hogy alkalmul fog szolgálni a legtöbb — de nem minden esetben — arra, hogy az állam, vagy más közjogi testület, vagy intézet felsőségi hatalmát érvényesítse ; a mi azonban nem lesz mindig szükséges, sem lehetséges. — Arra, hogy közjogi jogintézmények értékesítésére magánjogi intézmény vétetik igénybe, Jellinek i. m. 58. 1. példaképen említi az állam által dohánymonopoliuma értékesítése czéljából köthető magánjogi jogügyleteket. 3 Pld. a kisajátítás valamely magánvállalat érdekében szüksépképen íeltételezi, hogy az állam megadja a kisajátítási jogot, mely közjogi jogintézmény. 4 Ez a nemzetközi jognak szabálya. L. különben Dr. Herczegh Mihály. Magyar magánjog I. köt. Bpest 1880. 41. 1. Dr. Szánthó Mihály Nemzetközi magánjog. Bpest 1893. 17. s köv. 1. Magyar hajó az, a mely az 1879 : 16. t.-cz. értelmében magyar tengerészeti hatóság vagy révhivatal által a hajólajstromba be van vezetve, vagy ideiglenes útlevéllel van ellátva. Az ily magyar kereskedelmi hajón létrejött ügyletek — az 1891 : 31. t.-cz. analógiája szerint — azon jogszabályok szerint itélendők meg, a melyek az államnak azon részében vannak hatályban, a melyben az illető magyar honosnak községi illetősége van. Hadi hajón létrejött ügyleteknél az állampolgárság és kisegítőképen a községi illetőség is határoz. 5 1891 : 31. t.-cz. 10. §. elvileg megállapítja a magyar honosok jog- és. cselekvési képessége s családi jogai és az örökösödési jog tekintetében fennálló jogszabályok kötelező voltát a consuli bíróságokra nézve, azonban olykép, hogy tényleges hatályba lépésük a m. kir. ministerium általi életbeléptetéstől függ, a mi sem a consuli bíráskodásnak az 1897 jul. 30. 12970 M. E. rendé-