Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
7 trák polgári törvénykönyv és az autonóm törvényhozás jogszabályai,1 az erdélyi részekben,2 valamint Fiúméban 3 és a magyar határőrvidék polgárosított részeiben,4 az osztrák polgári törvénykönyvnek azon részei is még érvényben vannak, a melyeket az újabb magyar törvényhozás nem helyezett hatályon kívül. E területen belől alkalmazandók a magyar magánjog szabályai:5 a) az államra annak vagyoni viszonyaiban ; lettel 1898 jan. 1-én lett életbeléptetésekor, sem azóta nem történt meg ; 1. e részben Arrigo Fraus. Ehegericbtsbarkeit der k. u. k. Consularámter. Alig. österr. Gerichts-Zeitung 1901. foly. Ismerteti Eeiner János a Jogt. Közlöny 1901. 21. sz. 1 A XII. századtól kezdve 1848-ig Magyarországnak és a kapcsolt részeknek közös törvényhozása volt; azonban az addigi viszonynak 1848-ban erőszakosan történt megszüntetése után, az 1868 : 30. t.-cz. 48. §-a Horvát-, Sziavon- s Dalmátországoknak az igazságügy terén autonóm törvényhozási jogot biztosított, a minek következtében ezen kapcsolt részek önálló jogterületet képeznek a magánjog tekintetében, kivéve ezen t.-cz. 9. §-a értelmében az ú. n. eszmei javakra vonatkozó jogok köréből, a szabadalmakat, az árú- s mintavédelmet, és az írói és művészi tulajdont. L. erre nézve Reiner Zsigmond. Ungarisches Staatsrecht az Oesterr. Rechtslexikonban 703. s köv. 1. — Az autonóm magánjogi törvényhozás tekintetében 1. a Márkus Dezső által szerkesztett Magyar Törvénytár. Függelék az 1868 : 30. t.-cz. 10/ §-ához. — A Horvát-, és Szlavonországok autonóm törvényének gyűjteménye magyar fordításban jelenik meg 1901. évtől kezdve Bpesten. Kiadja a horvát-, sziavon-, dalmátországi m. kir. minister. 2 A szabadságharcz leküzdése után az absolut hatalom az osztrák polgári törvénykönyvet Erdélyben is életbeléptette; az alkotmányosság visszaállítása után ezt a kormány itt továbbra is érvényben hagyta, miután az Erdélynek Magyarországgal való egyesítését részletesen szabályozó 1868 : 43. t.-cz. 12. §-a érintetlenül hagyta az országgyűlésnek 1867 márcz. 8. és 11-iki azon határozatát, mely a ministeriumot felhatalmazta arra, hogy az igazságügy terén szükséges intézkedéseket megtegye — mindaddig, a míg a törvényhozás fog intézkedni az iránt, hogy az Erdély és Magyarország törvényhozásának egyesítését megelőzőleg, Magyarország külön országgyűlésén alkotott törvények az erdélyi területre alkalmaztassanak-e ? — Azonban ezen osztrák ptkv. mellett érvényben maradtak az ez által nem érintett s hatályon kívül nem helyezett erdélyi törvények is; pld. szolgálhat az 1868 okt. 12. igazs. min. útasítás 6. §-a, mely szerint az 1854 jun. 21-iki úrbéri pátens mellett a korábbi úrbéri törvények is érvényben maradtak. Ezzel szemben viszont az osztrák polgári törvénykönyvnek igen sok részét helyezte hatályon kívül az újabb magyar törvényhozás. Pld. a házassági jogról szóló részt az 1894 : 31. t.-cz.; a gyámságról és gondnokságról szóló fejezetet az 1877:20. t.-cz.; a végakarat nyilvánításának külalakjára vonatkozó szakaszokat az 1876: 16. t.-cz.; azonkívül a holttányilvánításról, a szerzői jogról, egyes szolgalmakról, az állampolgárság szerzése és elvesztéséről szóló rendelkezéseket stb. is hatályon kívül helyezte a magyar törvényhozás. L. részben Haller. Az általános polgári törvénykönyv. Kolozsvár 1884. 8 L. példaképen a szerzői jogról szóló 1884: 16. t.-czikket életbeléptető 1884. évi 1790. sz. igazságügymin. rendeletet, vagy a házassági jogról szóló 1894 : 31. t.-cz. alapján kiadott 1895 jun. 29. 27196. sz. rendelet. 4 Midőn ő Felségének 1871 jun. 8-án kelt rendeletével a határőrvidék polgárosíttatott, az ott hatályban volt osztrák magánjog érvényben tartatott. 5 V. ö. a következőkhez Werbőczy Hk. II. 5. cz. §§. 1. 2. 5. Osztr. ptk. 20. 289. §§. Kelemen i. m. §. 78.
