Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

174 VI. FEJEZET. A jogi tények és a tényálladék. Azon tények — külső eljárások és események —, a melyeket a jogrendszer jogalkotó, változtató, vagy megszüntető hatálylyal és erővel ruház fel, jogi tények. Minden jogi hatás több-kevesebb ténynek találkozásán és összmtíködésén alapul, mint szükséges előfeltételeken ; ezen feltételek, illetőleg tények összessége a concrete fenforgó subjectiv jognak tényálladékát képezi.1 A jogi tények között megkülönböztetendők a puszta események és állapotok egyfelől és másfelől az emberi akarattal kapcsolatban álló cselekmények, valamint abbanhagyások, nem tevések. A jogi tények utóbbi csoportjába tartozó cselekmények és abbanhagyások szintén különböző megitélés alá esnek,2 a mennyiben vagy: 1. egyenesen bizonyos meghatározott jogi hatások előidézésére vannak irányozva, vagy a nélkül is ily jogi következményekre vezetnek; ezek a jogügyletek, és az azokhoz hasonló cselekmények, amely utóbbiak példájaként említhetők a kincslelet jogi következményei; s vagy olyanok 2. a melyek valamely jogi parancsba, vagy tilalomba ütköznek ; az ú. n. tiltott cselekmények ; vagy végül 3. az oly cselekmények, a melyek a nélkül, hogy tiltva lennének, az általuk előidézett károkért, hátrányokért való felelősséget és kártérítési kötelezettséget vonnak maguk után ; pld. a vasúti vállalatok üzeme körében okozott károsítások.4 A puszta tények, eseményekről közelebbről csak a különös részben lehet szó, itt csak az időfolyást lehet és szokás külön kiemelni, a mennyiben ahhoz általánosabb jelentőségű következmények fűződnek. A mi magát a jogi tények által előidézendő jogi következményeket illeti, ezeknek megállapítása az egyes jogintézményekkel függ össze, s azért általános szabályok alá nem vonható kérdés tárgyát képezi. 1 Az újabb civilistika vette fel a magánjogban is. a büntetőjogban általános jelentőséggel biró tényálladék fogalmát. — A meghatározásra nézve 1. Eegelsberger i. m. 436. 1. s utána Endemann i. m. I. 245. 1.; 1. még Kuhlenbecket is i. m. 304. s köv. 1. 2 L. a felosztásra nézve Eegelsberger i. m. 475. 1. 3 Eegelsberger i. h. példája, a ki különben az ide tartozó cselekményeket «rechtsgescháftsáhnliche Handlungen»-nek nevezi. 4 Ezen megkülönböztetés teszi lehetővé annak felismerését, hogy a szerződéseken kívül, nemcsak a tiltott cselekmények ú. n. vétségek kötelmekből folyólag, hanem más jogalapon is vannak kártérítési kötelmek. L. ezekre nézve Eeiner János. A szerződésen kívüli kártérítési kötelmek. Budapest, 1898.