Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

175 Csak arra nézve lehet szó általános jelentőségű szabályokról, hogy valamely jogintézménynek tartalmát és czélját képező jogi következmények beállása, vagy fenmaradása valamely még csak bizonytalan tény be-, vagy be nem következésétől függhet — ezen alapszik a feltételek tana —; vagy hogy valamely tényálladékkal kapcsolatos s azon alapuló jogi következmény, újabb ténynek beállása folytán érvényesül; pld. ha valamely hagyományos a neki szánt hagyományt el nem fogadja, s ennélfogva annak tárgya az örökösre száll, az örökös joga nem a hagyomány visszautasítása, hanem az örökösödés megnyílta időpontjától veszi kezdetét, azonban csak a visszautasítás ténye következtében érvényesülhet — ez az ú. n. visszaható erő kérdése —-1 Második szakasz. A jogügyletek. 1. A jogügylet fogalma és főnemei. Jogügylet alatt azon cselekmények — egy, vagy több akaratkijelentés, vagy más oly ténykedés — értendők, a melyek arra vannak irányozva, hogy a czélba vett ügylettel, mint a jogrendszer által megállapított ügyleti nemmel kapcsolatos, vagy az élet általános felfogása szerint azzal járó-, vagy más kifejezetten megállapított jogi következményeket előidézzék.2 1 így Kegelsberger is i. ni. 439. 1. — Általános jelentőségű szabályként szokták említeni az ú. n. jogkötelmet — fictio juris —, valamint a vélelmezett tényeket. Az előbbire nézve azt tanítják némelyek, hogy e szerint valamely jogszabály azt rendelheti, hogy valamely tényálladéknak oly jogkövetkezménye legyen, mintha tényleg nem azon valóban fenforgó tényálladék jött volna létre, hanem valamely más, a melylyel a concrete meghatározott jogkövetkezmény van összekapcsolva ; pld. az érvényesnek vélt házasságból — matrimonium putativum — született gyermekek úgy tekintetnek, mintha törvényes házasságból születtek volna, A valóságban azonban itt nem arról van szó, hogy a jogszabály a tényálladékot változtatná meg, a mi physicai lehetetlenség ,* sem arról nincs szó, hogy a jogi megítélésnél másnak tekintessék ezen tényálladék, hanem az egész kérdés lényege abban fekszik, hogy az objectiv jog, a jogszabály azt rendeli, hogy valamely tényálladéknak ugyanoly jogkövetkezményei legyenek, mint az alapul vett különben nem azonos tényálladéknak ; pld. az épen említett példában az érvényesnek vélt házasságnak, a gyermekek törvényessége kérdésében ugyanazon következményei vannak, mint az érvényes házasságnak. L. e részben Plósz S. Beitráge i. m. 151. s köv. 1.; Schwarz G. Új irányok i. m. 5S. s köv. I. — A vélelmezett tények tekintetében azon felfogással találkozunk, hogy a jogszabály erejénél fogva valóságnak vétetik, a mi csak valószínűséggel bír; pld. szolgálhat a törvényes atyaság vélelme, a mely azonban nem zárja ki a nemzés lehetetlenségének bizonyítását, a minek következtében azután a törvényes vélelem megdől. Itt tulajdonképen csak a bizonyítás teher megfordításáról, s arról van szó, hogy bizonyos tényekkel szemben kimutatható, hogy nem constituálják azon tényálladékot, a melylyel valamely meghatározott jogkövetkezmények vannak összekötve. 2 Más meghatározás szerint a jogügylet valamely jogviszony létesíté-