Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

149 szon szélesebb körű és általánosabb fogalmának, a melybez a gyümölcsökön kívül minden más előny is tartozik, a melyet valamely dolog, vagy jognak rendeltetésszerű használata nyújt; ilyen pl. valamely háznak személyes használata annak bérbeadása helyett.1 2. Dologösszesség. Több, önmagában véve önálló és testi kapcsolatban nem álló dolog, mely bizonyos gazdasági rendeltetésnek megfelelő összefüggésben áll, a mely összefüggésre való tekintettel, a forgalomban közös névvel jelöltetik meg, dologösszességet képez.2 Ennek legáltalánosabb példái a könyvtár, árúraktár, nyáj, méhraj,3 ménes. Mindezen dologösszességeknél a fogalmi egység változatlan marad, ha az egyes darabok változnak is, azonban azért mégis különös szempont ós megitélés alá esnek azon dologösszességek, a melyek, mint természeti egységek önmagukat is kiegészítik, pl. a nyáj, a méhraj stb. ;4 azonban maga a dologösszesség fogalma az életből van véve, melyben a dolgok ezen kapcsolata mindennapi és legtermészetesebb jelenség. Ez nem jelenti azt, hogy az egyes dolgok, az egyes darabok elvesztenék önállóságukat ezen egységben, hanem csak azt jelenti, hogy a gazdasági élet megköveteli azon könnyítést, hogy több —, gazdasági czélra együtt levő, együtt kezelt és használt dolgot közös névvel jelöljön meg úgy, hogy ezen közös névvel áz összes együtt levő dolgokról beszélhessen és intézkedhessék. Épen azért lehetséges ily dologösszességnek, mint egésznek birtoklása és lehet arra, mint egészre más jogokat, pld. tulajdon-, vagy zálogjogot szerezni és gyakorolni; e nélkül gyakran majdnem lehetetlen lenne pld. valamely nyáj minden egyes darabját megszerezni, birtokba venni, vagy különkülön vindicálni; még inkább áll ez a méhrajnál. 1 L. pld. német ptkv. 100. §. s így az Imling-féle eredeti —, s most a magy. ptkv. tervezet 499. s 500. §§. 2 Nevezik még dolgok egyeteme s összdolgoknak, azonban leghelyesebb a dologösszesség, mert jelzi, hogy több dolog van szóban, mely közös név alatt és mint egység szerepelhet. L. Biermann. Észrevételek a magy. magánjogi trvkv. tervezetének a kötelmi jogot tárgyazó részére. Magyar Igazságügy 1882. 298. 1. Frank i. m. 196. 1. javak összessége kifejezést használja. Ellenben Wenzel s Herczegh az összdolog terminológiával élnek. —• Az osztr. ptkv. 302. §-a az általa összdolognak nevezett dologösszességet egy egésznek tekinti. Ézen szempontból tárgyalja azt az osztrák commentátorok legnagyobb része; így nálunk Wenzel i. m. I. 250. 1. és Herczegh i. m. 219—222. 1. 3 Pld. a méhraj csakis mint ily dologösszesség jöhet szóba; 1. pld. 1894 : 12. t.-cz. 59. §. 4 Ezt kiemeli E. Fuchs. Das Wesen d. Dinglichkeit. Berlin, 1889. 86. 1. utalva Windscheid s Ihering hasonló álláspontjára.