Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

150 Azonban erre még sokszor szükség sincs, pld. oly esetben, a midőn valaki a dologösszességnek nem egyes darabjára, hanem a dologösszességre, mint egészre támaszt jogot, a mikor tehát az egyes darabok, illetőleg dolgok külön szóba sem jönnek.1 Ez azonban nem zárja ki azt, hogy az ily dologösszességhez tartozó egyes dolgokra nézve külön jogok szereztessenek vagy gyakoroltassanak, épen mivel azok nem válnak valamely egységes dolognak testileg összefüggő alkatrészeivé, és megtartják önállóságukat s csak bizonyos gazdasági rendeltetésre való tekintettel függnek fogalmilag össze, a nélkül, hogy az egyes darabok elválasztása, elvétele bármi akadályba ütközhetnék ; ezért harmadik személy kimutathatja a dologösszességben levő egyes darabra nézve a maga tulajdonjogát és vindicálhatja azt; így van helye valamely nyájban levő egyes darabok tekintetében igénypernek is. Mivel azonban a dologösszesség a gazdasági életben, s a fogalmi felfogás szerint egységes megjelölés alatt, s fogalmilag mint egység szerepel, másfelől azonban az egyes darabok önálló minősége nem szűnik meg s nem olvad bele az egységbe, azért a dologösszesség tekintetében létrejött jogügyleteknél mindig az értelmezés feladata megállapítani, hogy az ügyleti akarat tényleg a fogalmi egységre, vagy erre való tekintet nélkül, az egyes darabokra van-e irányozva ? Ha valaki pld. juhnyájának haszonélvezetét engedi át másnak, ezzel esetleg arra irányul akarata, hogy csak annyiban illesse a haszonélvezet az erre jogosított személyt, a mennyiben azon juhok tényleg nyájat képeznek ; s ha tehát valamely járvány folytán, a juhok kettő-három kivételével mind elhullanak, ily esetben megszűnnék azon haszonélvezet; a ki valamely könyvtárt — ezen megjelöléssel — ad el, lehet, hogy épen ezen egységes megjelölés által azt akarja kifejezésre juttatni, hogy az egyes darabok hiányáért csak annyiban vállal felelősséget, a mennyiben ez a könyvtárra, mint fogalmi egységre lényeges befolyással lenne, tehát csak nagyobb számú darabok hiánya esetén. A dologösszesség megszűnik, mihelyt megszűnik az azt képező egyes dolgok közötti gazdasági kapcsolat ós nincs erre semmi befolyással az, hogy maguk az egyes darabok talán mind meg vannak, csakhogy azon gazdasági kapcsolaton kívül.2 1 Az egészre nézve Fuchs i. m. 9. §.; így Herczegh i. m. 220. 1. s 5) jegyz. Haller K. Észrevételek az ált. magánjogi trv. tervezetének a Dologi jogot tárgyazó részére. Jogt. Közi. 1883. évi 8. sz. — Ellenkező állásponton állottak ezen munka korábbi kiadásai; 1. pld. VI. kiad. 128. 1. Ezen utóbbi nézet értelmében 1. Motive i. m. III. 28. s köv. 1.; Eegelsberger i. m. 371. 1. 6) jegyz. 2 A dologösszességtől meg kell különböztetni az ú. n. jogösszességet, a mely alatt a bizonyos czélra, okból és rendeltetéssel összetartozó jogosítványokat kell érteni, a mely összetartozó jogosítványok külsőleg közös névvel is szoktak megjelöltetni; ilyen a csődtömeg, a hagyatéki vagyon annak bir-