Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

139 ségbe teljesen átmegy, abba teljesen beleolvad; ilyenek pld. az élő állatok, vagy valamely szobor stb.; ezekkel szemben állanak azon dolgok, a melyeknél az egységes dolgot alkotó részek ezen minősége felismerbető, és a melyek által alkotott dolgok más önálló dolgokból összetett egységes dolgokként jelentkeznek ; pld. a bajó, báz stb. Ezen különbségen alapul az egyszerű és összetett dolgok között felállítani szokott megkülönböztetés.1 Ezen megkülönböztetés annyiban bírbat jogi jelentőséggel, a mennyiben az ú. n. egyszerű dolgoknál, az egyes részek felett, vagy egyes részek szerint elkülönített önálló dologi jogok egyáltalában nem állbatnak fenn ; azért pld. nem állhat valamely élő állat, vagy valamely szobor alsó része egy személynek, felső része pedig másnak tulajdonában, vagy más dologi jogi uralma alatt, azonban az egész egységes dologra nézve lehetnek többeknek közös dologi jogosítványai is, a melyekre nézve az oszthatlan dolgok közösségének szabályai alkalmazandók. Azonban azért az ily egyszerű dolgok tekintetében létesülhetnek oly kötelmi jogok, a melyek az ily egységes dolgok physicai felosztása folytán keletkező részek felett, külön dologi jogosítványok megalapítására irányulnak ; ezen alapon pld. nincs kizárva az, hogy bármely állat leöletésére való tekintettel, annak egyes részei már előre többeknek eladassanak ; ily módon valamely szarvasmarha húsa, bőre, szarvai külön tulajdonjog tárgyai lehetnek, a mely a leölt állatnak most már szétválasztható ezen részeire, a vételi jog alapján érvényesíthető.2 Ezen ú. n. egyszerű dolgokkal szemben külön jogi megítélés alá esnek azon — ú. n. összetett — dolgok, a melyeknél több önálló dolog összetétele akként szolgál más individuális és gazdasági rendeltetése szerint egységes dolog létesítésére, hogy a kapcsolatban álló és ezen kapcsolatban, az egységes dolog individualitásával szemben önállóságukat vesztett dolgok, eredeti önállóságukat visszanyerhetik az egységes dolog szétbontása esetén, és e nélkül is elválasztásuk által, a mennyiben azon egységes dolognak szétbontása nélkül is kiválaszthatók abból. 1 Kelemen i. m- II. 7. 1. s Frank i. m. 195. s köv. 1. az egyes javakkal szemben csak a javak összességéről, a dologösszességekről szólnak; így Wenzel is i. m. 250. s köv. 1.; 1. azonban Herczegh i. m. 217. s köv. 1. — Alapul veszik ezen felosztást Unger i. m. I. 419. s köv. 1.; Burckhard i. m. II. 64. §.; Windscheid i. m. I. 138. §.; Regelsberger i. m. 368. s köv. 1.; Motive z. Entwuríe i. m. 40. s köv. 1. ; Gierke i. m. 274. 1. 18) jegyzet határozatlan alapon állónak tartja ezen különbséget s csak annyiban tulajdonit annak jelentőséget, a mennyiben a jog a dolog részének megítélésében különbséget állít fel. i 2 A felvett példában az élő állatot a több vevő át is veheti, azonban ez nem rontja le a szabályt, mivel magára az élő állatra nézve, ily esetben is csak a közös tulajdon származik a több vevő részére ; csakbogy a közösség belső viszonyában oly kötelmi viszony áll fenn közöttük, a mely szerint az állat leölése után mindenik személyt az előre megbatározott rész fogja illetni.