Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

140 1. Az ily lényegük, vagy gazdasági rendeltetésük szerint önálló dol­gok, a melyek valamely más —, a forgalmi felfogás szerint, s a gazda­sági életben önálló individualitásként jelentkező és szereplő dolog létesí­tésére szolgálnak, illetőleg abban, mint gazdaságilag vett egységben, mint annak részei benn vannak, azon dolognak alkatrészeit képezik.1 1 A korábbi kiadások, 1. pld. VI. kiad. 119. s köv. 1. nem tárgyalták külön az alkatrészt, hanem azokban a fő- és mellékdolgok czíme alatt növe­dék, tartozék s gyümölcsről van szó, holott a növedék — mint a szövegben alább érintve lesz — addig, a míg valamely más dolog alkatrészévé nem válik, önálló dolog, a kapcsolat után pedig valamely más dolognak alkatrésze, úgy hogy a növedék külön terminusát csak azért lehet és kell használni, hogy feltüntessük némely alkatrészre nézve azt, hogy ez hozzájárulva az egy­séges dologhoz, annak alkatrészévé vált. Az alkatrész tekintetében pedig bi­zonyos, hogy az nem jöhet mint mellékdolog szóba, és vele szemben nincs fődolog, mert az csak része valamely más dolognak, a melyet alkot. — Az alkatrészre nézve 1. Eegelsberger i. m. 385. s köv. 1.; Endemann. Einführung in das Stúdium i. m. I. 231. s köv. 1.; Kuhlenbeck i. m. 274. s köv. 1.; Co­sack i. m. 123. s köv. 1. — A német ptkv. 93—96. §§. különbséget tesznek lényeges és nem lényeges alkatrészek között; e mellett felállítják a telek és az épület lényeges alkatrészeit és ezzel szemben oly dolgokat, a melyek nem képeznek alkatrészt; azon jogok, a melyek valamely telek feletti tulajdonnal össze vannak kapcsolva, azon telek alkatrészeinek tekintendők. A telek lénye­ges alkatrészeihez tartoznak azon dolgok, a melyek a földdel szorosan egybe vannak kapcsolva, főleg az épületek, s a föld termékei, a míg azzal össze­függnek. A mag a bevetéssel, a növény az elültetéssel lesz lényeges alkat­részszé. Az épület lényeges alkatrészei, az annak előállítása végett beillesztett dolgok. Ellenben nem tartoznak a telek, illetőleg épület, alkatrészeihez azon dolgok, a melyek csak ideiglenes czélra vannak valamely telekkel összekötve, illetőleg az épületbe beillesztve ; ugyanez áll azon épület vagy más mü te­kintetében, a mely idegen telken fennálló jog gyakorlatában lett a jogosult által azon telekkel egybekötve. Az alkatrészek jogi megítélése tekintetében pedig csak azon szabály van felállítva, hogy a lényeges, vagyis oly alkat­részek —, a melyek egymástól nem választhatók el a nélkül, hogy valamelyik dolog meg ne semmisüljön, vagy lényegében változást ne szenvedjen, nem lehetnek különös jogosítványok tárgyai; Cosack i. m. 124. 1. ugyan említi, hogy ez alól is létezik kivétel, pld. a függő termény külön is iefoglalható végrehajtás útján; Endemann. Einführung i. m. 233. 1. még külön említi a ptkv. 997. §-át, mely a birtokosnak jogot ad az általa valamely más dologhoz kapcsolt lényeges alkatrósz elválasztására; Imlingnek a codificationalis bizott­ságban előterjesztett tervezete majdnem teljesen azonos a ptkv. ezen rendel­kezésével; 1. Jegyzőkönyvek i. m. II. 67. s köv. 1. (Helytelen itt mindjárt az, hogy az alkatrész fbgalommeghatározását megelőzi az alkatrészekre vonat­kozó általános jogszabály; másfelől itt a német ptkvnek az ú. n. lényeges alkatrészekre vonatkozó meghatározása van általános meghatározásként al­kalmazva ; holott egyáltalában nem abban fekszik az alkatrész lényeges ismer­tető vonása, hogy szétbontás esetén mi történik az egyes részekkel, mert lehetnek a dolognak oly alkatrészei, a melyek kicserélésre alkalmasak, s elvá­lasztás esetén sem maguk nem semmisülnek meg, sem azon dolog, a melynek részeit képezték; sem lényegükben nem változnak, pld. az alább említendő folyosó vagy lépcső márványlapja, a mely pedig szükséges, hogy a gazdasági értelemben önálló individualitással biró dolog előálljon s létezzék; a miben különben fekszik is az alkatrész jellemző ismertető vonása. — Azzal szemben, hogy az alkatrészek nem lehetnének egyáltalában külön jogoknak tárgyai] elegendő a szövegre s azokra utalni, a mit Gierke. Der Entwurf i. m.&289! s köv. 1. a német ptkv. javaslatának még kevésbbé merev szabályával szem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom