Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

138 annak tartama az adományos család megszakadásához lett kötve ; mert ha a család magvaszakadt, akkor az új szerzőnek s jogutódainak a birtokhoz való jogosultsága megszűnt, akár általános átháramlás útján jutottak légyen azok e javak birtokába, akár nem, s a királyi jog visszanyerte eredeti erejét és hatályát. b) Az adományos javakban az öröklést az adománylevél záradéka korlátozta, más szerzeményi javakban pedig az első szerző rendelkezése volt irányadó ; s ha nem rendelkezett, akkor e vagyonöröklés útján tőle utódaira szállván, az Ősi vagyonná vált, az egész család minden tagjára nézve. Ha pedig az első szerzőnek lemenő örököse nem maradt, az adomány útján történt szerzemény az erre, az adománylevél szerint hivatott oldalrokonokra szállt, míg más szerzeményi vagyonban az első szerző után a nőt illette az öröklési jog.1 Harmadik szakasz. A dolog viszonya részeihez és más dolgokhoz. 1. Alkatrész (növedek) ; tartozék ; gyümölcs. Minden dolog különböző részekből van összetéve, és physicailag a végtelenig menő részekre bontható. Az egyes dolog ily részeit összetartó kapcsolat némely dolognál oly benső, hogy a részek ezen minősége külsőleg fel nem ismerhető s az egy1 Itt érinthető még — az előző kiadásokban 1. pld. VI. 117. 1. részletesebben tárgyalt — azon kérdés, hogy a magyar ősiségi s adományrendszer és a más helyeken uralkodott hűbérrendszer között csak formai, vagy a dolog lényegére vonatkozó különbség állott-e fenn? A helyes nézetre nézve, a mely szerint ezen különbség a lényegre vonatkozik, 1. Wenzel. Adományrendszer i. cz. s Magárjjog i. m., a kinek idézetei szerint Nyitrai Tamás már 1780-ban; Bernkopf Ignácz 1790-ben kimutatták a két rendszer közötti különbségeket; utóbb Horváth István. Magyarország gyökeres nemzetségeiről; Cziráky Antal. Conspectus juris publici regni Hungáriáé. Buda, 1851.; Tóth Lőrinez. A magyar örökösödési Jog széliemé. A magy. akadémia értesítő II.; Hajnik. Magyarország az Árpád királyoktól az ősiségnek megállapításáig és a hűbéri Európa. Pest, 1867. Magyar jogtörténet i. m. 106—112. 1. s az adományrendszerre vonatkozó i. h.; Kuncz Ignácz. A hübérrendszerről különös tekintettel a magyar jogtörténetre. Jogt, Közi. 1872. 24—26. sz. — A különbségnek csak alaki volta mellett Krajner. A magyar nemes jószág természete, tekintettel a külföldi jogokra, 97—98. 1. azt vitatta, hogy a magyar nemes jószágmagánjogi tekintetben mindenkor hűbéri természetű volt. Nézetéhez csatlakozott Benczúr János is a, magyarországi hitbizományok átalakításáról írt pályaművében 111. 1. így Szokolay István. Örökösödési törvényeink múltja és jelene. Törvényszéki Csarnok 1862. évi folyam; Vajkay. Tanulmányok a német jog és történelme köréből, i. m. L. még Dell' Adami. Az anyagi magyar magánjog codificatiója 254—286. 1. és Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. I. 21—28. 1.