Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Előszó a hatodik, hetedik és nyolczadik kiadáshoz

két háza által elfogadott, azonban még nem szentesített, s itt jelentőséggel bíró rendelkezéseket és sok más materiát. Ezen joganyagot azonban nem vettem csak a törvényből, és a kormányrendeletekből, hanem vettem — a mennyiben lehetséges volt — a magánjogi materiákra vonatkozó statutorius jogi szabályozásokból és merítettem sokat a joggyakorlatból. Itt azonban két elvet kell kiemelnem, mint olyant, a melyet soha sem lehet eléggé hangsúlyozni a tudományos munkálkodás-, az írás és tanulás érdekében egyenlőképen ; s a mely elveket szintén alkalmaztam itt is, ezen munkának átdolgozásánál. Az első elv, a kormányrendeletek és statutorius szabályozások és még nagyobb mértékben a joggyakorlat kritikai ellenőrzésének és feldolgozásának szükségessége. Mindkét irányban annál nagyobb és lelkiismeretesebb kritikára van szükség nálunk, mivel a rendeletek és statutorius szabályozások törvényszerűségének kérdését a legritkább esetben veti fel valaki, s ezen alapon nem egy kérdésben oly szokás fejlődött ki nálunk, a mely nem alapúi a jogi szükségszerűségen — nem létesül opinione necessitatis, hanem tévedés s a jogforrás tekintélyének félreismerése alapján keletkezik. A joggyakorlattal szemben pedig szükséges ezen kritika még szélesebb mértékben s nagyobb terjedelemben kell, mert a megszokás kényelme, a precedensek szeretete, az elvi kijelentések általánosítása, elhomályosítja a jognak igazi tartalmát, s alkotás helyett kiöli abból a szellemet; s épen azért nálunk még inkább kell-, mint ott, a hol codex képezi a joggyakorlat alapját-, a legtöbb esetben az eldöntött esetre való tekintettel, s annak szempontjából megítélni az elvi kijelentéseket, s az azokban kifejezésre jútó jogi elveket és szabályokat. A második elv abban jút kifejezésre, hogy a jog bármely részének tudományos felfogása, feldolgozása és megtanulása alig képzelhető azon jogi szaknak szorosan határolt körén belül; hanem szükséges ezen czélból ezen körön felül emelkedni, s ezen magasabb szempontból az egyes részeket, mint a jogtudomány egészének oly részét tekinteni, a mely számos szállal van hozzákapcsolva a magasabb körhöz s annak más részeihez. És épen ezért ismét csak hideg élettelen tételeket kapnánk sok esetben, ha ezen kapcsolatot figyelmen kívül hagynók ; és sok esetben egyenesen a megértés rovására, s a positiv jogszabály meghamisítására vezet, ha a jog egyes részei közötti összefüggés nem vétetik alapúi. Ezért kellett az egyes kérdéseknél és jogszabályoknál —, a jog egészének a magánjogon kívül álló részeit, épen a magánjog anyagának megállapíthatása végett, ezen könyvbe is sok helyen bele vonnom és feldolgoznom; s épen ezért lettek a magánjog egyes részei, kérdései a nemzetközi jog — a büntető-, a per-, a kereskedelmi-, a csőd-, a bányajog s a jognak még más részei szempontjából, vagy azok körében, vagy azokkal kapcsolatban is Zlinszky-Reiner, Magyar magánjog. 8. kiad.