Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)
Első rész: Általános rész
102 Hogy mely közegek által cselekszik a jogi személy, arra nézve általános elvi szabályt nem lehet felállítani; mert itt minden esetben a jogi személyiséggel felruházott szervezet berendezése határoz; azonban a testületeknél rendszerint meg lehet különböztetni a határozó és végrehajtó, igazgató közegeket; az előbbinél a testületet képező tagok összessége, vagy az ennek helyettesítésére kirendelt tagok gyülekezete szokott külső orgánuma lenni a testületnek; a végrehajtó közeg pedig egy vagy több testületi-, vagy azonkívül álló személyből alakíttatik; e részben az egyes testületeknél valamely jogszabály, ilyennek hiányában pedig az alapszabályok határoznak;1 az intézeteknél s alapítványoknál mindig a jogi személyt képező szervezeten kívül álló személyek vonandók és teendők a jogi személy közegeivé, habár ezek szervezete a testületi szervezethez hasonló lehet.2 Azonban a testület tagjai nemcsak, mint a jogi személy közegei jönnek tekintetbe, hanem — tagsági joguk alapján — úgyis, mint részesei a 1 Ennek felel meg a testületeknél a tagok közgyűlése ; s mint végrehajtó s igazgató közeg — megfelelő határozás jogával is — az igazgatóság, vagy választmány stb. A közegekre és szervezetre nézve példaképen említhetők a következők: A kincstár jogi szervezése újabban ő Felségének 1870. jul. 25. legf. elhatározása folytán történt. L. igazságügy, min. 1870- szept. 26. 16,591. sz. körrendelet. R. T. 1870. 308. 1. A törvényhatóságokra nézve az 1886 : 21 —, a községekre nézve az 1886 : 22. t.-cz. intézkedik. Magánegyleteknek alapszabályaikban kell a szervezetet megállapítania ; azért, ha valamely egyesület alapszabályaiban erre vonatkozólag nem foglaltatik intézkedés, azok a bemutatási záradékkal nem láttatnak el. A részvénytársaságok és szövetkezetek tekintetében az 1875 : 37. t.-cz. 157. §. 9., illetve 225. §. 12. pontja határozottan előírja, hogy a részvényesek, illetve szövetkezeti tagok szavazati jogát és ennek miként leendő gyakorlását az alapszabályokban meg kell állapítani (1. e mellett az 1898: 23. t.-cz. 26. §-át); e mellett megállapítják 176., 182., 240., 241. §§. —, hogy a testületi tagok összessége jogait a közgyűlésen gyakorolja; az ügyek intézését pedig egy vagy több tagból álló—, a részvényesek közül, vagy azon kívül választott igazgatóság végzi; (e mellett azonban társasági ügyek vitelével mások is megbízhatók — 193. s 241. §§. s 1898 : 23. t.-cz. 35. §.) — Az ismét a szervezeti szabályok megállapításaitól függ, hogy a jogi személy közegei közül melyik, vagy hányan vannak annak képviseletére jogosítva ; pid. a kereskedelmi részvénytársaságoknál a törvéiry — 186. §. — rendelkezésénél fogva azt hatóságok s harmadik személyekkel szemben az igazgatóság képviseli; azonban a társaságot illető kézbesítéseket egy igazgatósági tag is érvényesen átveheti. A perben más bizonyíték, vagy teijes bizonyíték hiányában, a jogi személy részéről is szükséges és lehetséges lévén az eskü általi bizonyítás — úgy az ügydöntő, mint egyszerűen bizonyítási eszközt képező eskü alakjában —, a rendes eljárásban, a felek megállapodása szerint, ilyenek hiányában az érdekeltek viszonyaihoz képest a biró határoz, hogy ki, vagy kik tegyenek esküt a jogi személy közegei, illetőleg képviselői közül; a sommás eljárásban pedig mindig a biró belátása szerint itóli meg, hogy a jogi személy több képviselője közül melyiket, vagy többet, vagy valamennyit hallgassa-e ki eskü alatt ? — 1868 • 54 t.-cz 227 8 • 1893 : 18. t.-cz. 95. §. — 2 L. Hölder. Zum Allgem. Theil des Entwurfes eines deutschen bürg. Gesetzbuches. Freiburg, 1888. 57. 1. utal arra, hogy a midőn testületi elemekkel felruházott intézetekről szólunk — Anstalten mit «corporativen Elementen» — akkor nem a jogi személyiségben, hanem az intézet igazgatása és képviseletében létező különbséget jelezzük ezzel.
