Zlinszky Imre - Reiner János: A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire (1902)

Első rész: Általános rész

103 jogi személy által művelt czélnak, a mely alapok megilletik a tagokat a jogi személy anyagi, valamint más nem vagyonjogi előnyeiben-, s a közös használatra rendelt dolgokban való élvezeti jogok. 6. A jogi személy megszűnése. A jogi személy megszűnik, ha a jogalany minőségével felruházott, illetőleg ilyennek elismert szervezet végképen és magából a jogi személy szervezetéből folyó megújítás lehetősége nélkül megszűnik, akár azért, mert a testület tagjai kilépés, vagy elhalálozás folytán elesnek, vagy az intézet külső szervezete és eszközei, s az alapítvány vagyona teljesen elfogynak s megszűnnek, akár mivel lejárt az idő, vagy bekövetkezett azon feltétel, a melyhez annak fennállása kötve volt; vagy mivel teljesen el lett érve, vagy megszűnt a czél, a melyért s a melyre való tekintettel létesült a jogi személy; megszűnik továbbá a jogi személy, a testületdél, annak önelhatározása folytán, vagy havaiamely jogszabály megvonja az elismerést a jogalanyi minőséggel felruházott szervezettől, vagy egyenesen megszünteti azt, akár mivel annak czélja — a változott viszonyok folytán — tiltottá lesz, akár pedig, mivel azon szervezet megengedett és elismert körén túllépett, vagy tiltott cselekményeket végez, vagy a törvényes feltételekbe ütköző eljárást és magatartást tanúsít.1 1 L. Frank i. m. 139. 1. v. az 1875 : 37. t.-cz. 201., 247. §§. Továbbá 1. pld., ha a jövőben majd elismert vallásfelekezetek szervezeti szabályaikban oly változtatást tesznek, mely a törvényben tiltott cselekményt rendelne, vagy állampolgári kötelesség teljesítését tiltaná, vagy egyéb törvényes föltételbe ütköznék, akkor a cultusminiszter az elismert vallásfelekezeti minőséget azonnal köteles elvonni — 1895 : 43. t.-cz. 18. j. —. Az alapító az alapítvány megszűntének feltételeit kikötheti; a kitűzött czéllal ellenkező kezelés magában véve az alapítvány megszüntet nem vonja maga után. 1878. juL 22. 4803. Dtr. r. f. XXI. 43. Sőt habár a szabályellenes kezelés az alapítvány megszűntének feltételéül ki is köttetett, az alapítvány meg nem szűnik, ha a kir. kormány, felügyeleti jogánál fogva, a szabályellenes kezelést megszüntette. C. 1883. 6189. sz. Büntetőjog tára S. évf. 7. sz. A német ptkv. 41—43. S§. szerint a testületek feloszlathatok a közgyűlés határozata alapján, a melyhez ellenkező szervezeti szabály esetén kívül, a megjelent tagok 3U részének hozzájárulása szükséges : elveszti továbbá jogképességét az egylet a csődnyitás folytán, a miről még alább lesz szó: megvonható a jogképesség, ha a közgyűlés törvénytelen határozata, vagy az igazgatóság törvénytelen magatartása a közjólétet veszélyezteti, vagy ha az egylet megállapított, illetőleg engedélyezett czéljától eltérő czélra működik. Ezenkívül a bíróság elvonja az egylettől a jogképességet, ha a tagok száma háromnál kevesebbre csökken — 73. §. —; a 74. §-ban érintve van a bizonyos időre alakult egyleteknek ezen idő lejárta utáni megszűnése is. — Az alapítvány is elveszti jogképességét — a 86. s 87. §§. szerint — ha ellene csőd nyittatik ; ha pedig az alapítványi czél teljesítése lehetetlenné vált, vagy a közjólétet veszélyezteti, akkor az illetékes hatóság más rendeltetést állapíthat meg az alapítvány részére, vagy megszüntetheti azt. A magyar ptk.-tervezet 45. s 29. ^§-ai szerint csődnyitás s a közgyűlésnek — a jelenlevő tagok 2/3 részének határozatával hozott — jogképességről való lemondás folytán vesztené el jogképességét; e mellett a 46. szerint azt a bíróság megvonhatja, ha az egyesület czéljaként valamely keres-