Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 90 — Dr. Rizy Theobald személyében, kinek e tárgyban 1841. évben megjelent müve, J) az irodalomban általános feltűnést okozott, s ellenvéleményben lévő ezáfolói részéről is általános elismerésben részesült. 2) Rizy müvében előrebocsátván, hogy a tények igenleges és nemlegesekre való felosztása általában véve helytelen; mert nemleges tény nem létező valami s e fogalomban a jelző a főnévvel egyenes ellentétben áll; mert a mi nem történt meg, nem lehet tény. Helyesebb felosztás tehát tényekről és meg nem történt eseményekről (factum és non factum) szólani, mi által sok zavarnak eleje vétetik. ;í) Kifejtve azután elméletének alapját és czáfolva az ellennézeteket, elméletét a bizonyítási kötelezettségre nézve a valószínűségre alapítja s azt következőleg fejti ki. A bizonyítási kötelezettségnek a valószínűségre, vagyis a természetszerű vélelemre való alapítása nemcsak a dolog természetéből következik; hanem csakis ez lehet az egyedüli helyes alap, s az ez ellen emelt aggályok csakis félreértésből származhatnak. Némelyek ugyanis azt vetik fel, hogy ha az egyik fél valamely tény bekövetkeztét, a másik pedig annak be nem következtét állítja, semmi ok sem forog fenn a tény bekövetkeztét valószínűbbnek tartani, mint annak be nem következtét, a birónak tehát, ki előtt a feleknek egyenlő hitellel kell birnia, nem szabad az egyik állítást valószínűbbnek tartani a másiknál. Ezen érvelés azonban azon nagy tévedésen alapszik, hogy a lehetőség a valószínűséggel azonos. Abból ugyanis, hogy valamely esemény bekövetkezte, vagy be nem következte egyaránt lehető, nem következik, hogy az egyaránt valószínű is lenne. Az igenleges és nemleges tételek között ugyanis egy igen nagy űr létezik, mely indokul szolgál arra, hogy az utóbbiak valószínűbbeknek tartassanak. ') Die Verbindliuhkeit zur Beweisí'ührung im (Jivilprocesse. Wien 1841. -) Bírálói közül különösen Jlefler : Zusatze zu Wellers Verbindlichkeit zur Beweisluhvung. III. kiadás 224. lap. Unger: System tles österreich. Privatrechtes. II. köt. 554. Langenbeelc: Beweisfühvuug 262. 1. Rizy müvének tudományos voltát dicsérve említik. 3j Rizy i, ni. -Ál. lap.