Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 70 — A részletezés tehát, mely a birói meggyőződés előidézésére szolgáló különböző behatásokat önálló fogalmak alá kívánja sorozni, a bizo nyitási elmélet lényegére semmi befolyással sincs. 2. Fő- és ellenbizonyíték. A fő- és ellenbizonyiték közötti különbség, nem benső indo­kok, hanem a bizonyítási kötelezettségről szóló tan kifolyása. () A római perjog a fő- vagy ellenbizonyítékot oly határozott értelemben, mint az ma fennáll, nem ismerte, és midőn Mitter­mayer 2) azt állítja, hogy e megkülönböztetésnek már kellett a római perjogban is léteznie; inert ellen esetben az exceptióknak a formulákban helye sem lett volna. A törvényes bizonyítási elmélet hatása alatt szólott; mert azzal, hogy e megkülönböztetés nem volt ismeretes, egyáltalán nem az mondatik, hogy a római perjog felpe­resnek bizonyítékokkal igazolt állításának megczáfolására ^ ért nem engedett volna; hanem csak az értetik,hogy a bizonyítékok szabad mérlegezése kizárta a bizonyítékok minden osztályzatának szüksé­gességét, s illetőleg nem volt indoka e megkülönböztet'esnek, mely a tör vényes bizonyítási tanban oly nagy befolyással bir. 3) Ámbár már a canoni jogban az ellenbizonyítás határozottabb alakot nyert,4) annak fogalma a későbbi kor törvényeiben sem volt kellőleg tisztázva; mert jóllehet az, hogy az ellenbizonyíték megen­gedhetősége iránti szabályok a canoni jogból a 15. és 16-ik század perrendjeibe is átmentek, a 16-ik század jogszokásainak gyűjtemé­nyei, 5) az e századokban létrejött perrendek, így a kölni, 6) meck­J) Bayer i. m. 765. lap. 2) Archív für die civilist. Praxis. VI. köt. 344. lap. 3) Hogy Műtermi yer által fönnebbi művében idézett helyeken. L. 9. D. • le neg. gest. (3. 5.) L. 10. §. 1. qui satis d. cogn. (2. 8.) L. 10 D. si servit. divid. (4—5.) L. 47. D. solut. matr. előforduló improbare és reprobave kifejezések, egészen mást, mint fő és ellenbizonyítást jelentenek, és hogy az erga probatio­nem laborare. (C. 21. de prob. 4. 19.) Annyit tesz, mint a bizonyíték előállítá­sán fáradozni, lásd Jordán: Weiske Eechts-Lexicon ,.Beweis" szó alatt II. köt 115. lap. V. ö. Wetzel: System des ordentlichen Civilprocesses. I. k. 177. lap. 1 jegyzet alatt. IMÍHJÉ ;beck: Beweisführuog 39. lap. 4) Wetzel i. h. 5) Mittermayer i. h. 344. lap. 6) Kölnisdies Refőrmat 1570. évről. E czím alatt „Von der Publication IIPS Attestatum". Következő szabályokat tai-talmaz : ,."Wolt der Gegentheil in

Next

/
Oldalképek
Tartalom