Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 64 — tekintve bizonyítási eljárást rendelni, s e végből az Ítéletet feloldani. (108. §.) Az „actis et allegatis" elvének merev alkalmazásán tehát e rendelkezés által rés töretett; mert a biró tevékenységének a tárgyalás kiegészítése s új bizonyítékok követelhetése által tér nyittatik, mi az Írásbeli perrend hátrányait némileg enyhíti, s az uralgó elv helyes voltának felismerésére enged következtetést, de helytelen annak kivitele annál fogva, hogy e joggal csakis a felebbviteli bíróságot ruházza fel, pedig az az első bírót ép oly joggal megilletné; mert nincs reá ok, hogy ha a felsőbb bíróságnak a kiegészítés elrendelését megengedjük, miért vonjuk azt el az első bírótól, kényszerítjük őt Ítéletet hozni az ügy oly állásában, melyben alapos ítéletet hozni a felsőbb biró kimondása szerint is lehetetlenség. 0 Az esetlegességi alapelv szintén alkalmazást talált a törvényben, habár sok tekintetben szelidíttetett annak merev alkalmazása, így különösen a bizonyítási eljárás tekintetében kimondja ugyan a törvény, hogy ha a közvetlenül következő periratban valamelyik fél világosan és határozottan nem tagadja, vagy hallgatással mellőzi az ellenfele által felhozott állítást, az a bíróság előtt beismertnek tekintetik, de utánna teszi, hogy hallgatag beismerésnek azonban nem tekinthető olyan állítás, vagy ténykörülmény tagadásának elmulasztása, mely a periratokban meg van czáfolva. (159. §.) Tért enged tehát az elmulasztott tagadásnak későbbi periratban való helyrehozására. Hason engedmény az elv szigora alól, a bizonyítékok előterjesztésének időpontjára nézve jelentkezik, mely szerint a bizonyíték az állítással egyidejűleg hozandó elő, joga van azonban a félnek valamely későbbi periratban is hozni fel bizonyítékot ha valószínűnek nem tarthatta, hogy előbbi periratában felhozott állítását az ellenfél tagadja, vagy ha a bizonyító fél kimutatja, hogy e bizonyítékot előbb használnia nem lehetett. (156. §.) A bizonyítási szabályok a törvényes elmélet alapján állanak, ezeknél is azonban számos esetekben engedtetik a birói meggyőző') A törvény ezen intézkedése több oldalról megtámadtatott. így helytelenítik azt Okröss Bálint: A törv. rendt. magyarázatában 188. 1. s Zlhxszkij Imre: a „Jogtudományi közlöny" 1873-ik évi 50-ik számában a törvénykezési rendtartás reformjáról irt czikkében. A perrend módosítását czélzó javaslat e joggal az első birót is felruházza (60. §.')