Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 65 — désnek tér, p. o. az aggályos tanúbizonyíték, a szakértői vélemény, vagy a hiányos okmányok bizonyító erejének megbirálásánál, mint azt a részletekben bővebben látandjuk. A törvénykezési rendtartásnak e dióhéjban vázolt alapelvei is tanúsítják, hogy szerkesztői az Írásbeliség fenntartása mellett meglehetősen kényszerhelyzetben voltak, s a rendszer hátrányait, az annak alapelveit képező intézmény merev alkalmazásának lehető elkerülése által is enyhíteni, sőt az anyagi igazságnak jól, roszúl tért engedni igyekeztek, hogy így a perlekedők igényei legalább némileg kielégíttessenek. Ezen czéljuk azonban nem sikerült, s a kor szellemét az annak iránya felé hajló félszeg intézkedések elnémítani, s az igényeket csak némi tekintetben is kielégíteni nem voltak képesek. Ez az oka, hogy a törvénykezési rendtartás, mely az írásbeliség korszakában, egyéb hiányai mellett is, hosszabb ideig megállhatta volna helyét, minden oldalróli gáncsolás tárgya lett, s a perjog reformja mindinkább sürgettetett. Az akkori igazságügyminiszter bölcsen belátva, hogy a baj nem annyira az egyes intézkedések hibás voltában, mint inkább abban keresendő, hogy a perrend alapját, egy mai nap már magát túlélt gyarló rendszer képezi, alapjában kívánta tehát orvosolni a bajt, s a szóbeliség és közvetlenség alapján álló perrendet dolgoztatott ki, mely ha vannak is hiányai, kétségtelen a mai kor színvonalán áll, s igen használható anyagul szolgálhatna az ezen alapon alkotandó perrend feletti tanulmányoknál. Az említett igazságügyi miniszter leléptével azonban változott az irány is, s újra azon nézet vált uralkodóvá, hógy a mostani rendszer egyelőre megtartandó, s csakis a törvénykezési rendtartás hiányai orvoslandók. Az e czélból készült munkálat azonban ismét csak azon meggyőződést érlelhette meg, hogy a valódi reform csak a szóbeliség behozatala mellett lehetséges. A javaslat kiválólag a sommás eljárásra irányozta reform működését, s az első bíróságnál teljesen azon eljárást igyekszik meghonosítani, mely a szóbeliség alapján álló perrendekben fennáll, a tárgyalás menetét, s a birói kikérdezési jogot e szerint szabályozta, sőt a bizonyítékok szabad mérlegelését is fölvette szabályai közé; de mert ezt az Írásbeliséggel kívánta összekötni; mert intézkedése szerint a felebbviteli bíróságnál már nem hozatnék be a közvetlenség, hanem az az első biró által fölvett jegyzőkönyv alapján hozná ítéletét, a munkálat előnyei A liizonyitán elmélete, e