Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

— 50 — gondolkodástannak az emberi észben gyökerező szabályai alkalma­zása Által deríttétik ki. a) A tapasztalat tanúsította ugyanis: hogy minden egyes per körülményei oly önálló esetet képeznek, hogy oly szabályokat, melyek minden felmerülhető esetre egyenlő sikerrel lennének alkal­mazhatók, felállítani lehetlen; s azért a törvényes bizonyítási elmé­let is mindinkább nagyobb tért kezdett engedni a birói meggyőző­désnek, s a kötelező szabályok mindinkább szűkebb térre szorultak. A franczia peres eljárás szerint a bizonyítás az anyagi tör­vényben foglalt néhány szabályra volt szorítva, '-') mely egyes sza­bályok azonban egyáltalán nem birnak a törvényes bizonyítási elmélet jellegével, ellenkezőleg; úgy a . bizonyítási kötelezettség meghatározása, valamint a bizonyítékok mérlegezése, a fenntebbi néhány szabály kivételével, egészen a bíró belátására van bízva, különösen a tanúknál, azok bizonyító erejét, számukra való tekin­tet nélkül, a biró, saját meggyőződése szerint, állapítja meg. 3) A franczia el járásban a bizonyítékok mérlegezése körül enge­dett szabaduld) tér, nemhogy visszaélésre vezetett, vagy a per sor­sát a bizonytalanság esélyének tette volna, ki, hanem ellenkezőleg, az a legjobb eredménynyel alkalmaztatván, ') a szabad bizonyítási elmélet hivei mindinkább szaporodtak. Ehez még egy másik fontos körülmény is járult, t. i. azon nézetnek általános elfogadása : miszerint a fenyítő perben törvényes bizonyítási szabályok felállítása lehetetlenség, s azért a törvényes bizonyítási szabályok ott is, hol a ténykérdésben is bírák (nem esküdtek) Ítélnek, eltörültetvén a bizonyítékok mérlegezése, a fenyítő perben egészen a biró belső meggyőződésére bízatott, vagyis a sza­bad bizonyítási elmélet fogadtatott el. A szabad bizonyítási elmélet lényege: hogy az igazság felis­merését, minden közelebbi meghatározása nélkül azon külső kellé­') Endemann i. h. 2) A Cude Napóleon 1315 —1369. §-ai. 8) Schlinck: Oommentar über dié französische Civilprocessordnung.il. köt. 402. lap. V. ö. Zink: Feststellung des Tatbbestandes im französiseben Civil­process. 14. lap. Paraquin französische Gesetzgebung. III. k. 27. 1. *) Az e részbeni erddménj'ekről igen kimerítően értekezik Zinlc idézett müvében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom