Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

- 44 — kötelezettség, melyben mindenik felnek meg van a maga szerepe, s ha abból kiesik, a másik fél tévedését a maga előnyére kizsákmányolni jogosítva lévén, a tényállás kinyomozása helyett a felek, s tekintve képviselőik ügyessége szabályozza az igazságszolgáltatást, s ezen ügyesség több befolyással van a valódi tényéknél a tényállás megállapítására; mihez járul még, hogy a bírónak sem homályos tények, vagy körülmények felderítését eszközölni, s így ezekre nézve a felet bizonyítékainak előterjesztésére felhívni, sem a felek által előterjesztett kérdőpontokon kivül a tanúkat más, a biró által szükségesnek vélt körülményekre kihallgatni jogában nem áll; míg ha a tárgyalási alapelv mellett a birói tevékenységnek tér engedtetvén, kikérdezési jogának gyakorlata által újabb körülmények lépnek előtérbe, s ezekre újabb bizonyítékok hozatnak fel, melyekre a bizonyítási eljárás szintén elrendelendő, sőt gyakran általa előbb felhozott bizonyítékok döntő volta elenyészvén s ezek mellőzendők lévén, már ezen rövid előadás is nyilván tanúsítja azon befolyást, melyet a tárgyalási alapelv mikénti magyarázata s illetve alkalmazása, a bizonyítási eljárásra, s különösen a bizonyítási kötelezettség megállapítására is gyakorol. Még nagyobb befolyása van az esetlegességi alapelvnek a bizonyítási eljárásra; mert ennek fenntebb előadott alapelve szerint minden bizonyítékok a kijelölt időpontban, s egyszerre előadandók, és illetőleg felhivandók;*) a bizonyítékok hatálya tehát azoknak kellő időben való érvényesítésétől föltételeztetik; mert ha a törvény által meghatározott időpontban minden, habár csak esetleg szükséges bizonyítékok is fel nem hozatnak, a mulasztó fél úgy tekintetik, mintha nem bizonyított volna. -) Kérdés merül fel a biró tevékenységére nézve is az esetlegességi elv alkalmazása tekintetében, a bizonyítási eljárás szempontjából. Némelyek véleménye szerint 3) ugyanis ez a bírót is teljes J) Langeubeck : Beweisführung I. k. 32. lap. '-) Osteiioh : Lebrbucli I. k. 53. lap. 3) így Linde: Lehrbuch 190. 1. Endemann : Civilprucessredit 592. lap, a nélkül azonban, hogy ezen állításukat: miszerint az esetlegességi alapelv a birót is teljes mérvben kötelezi, a bizonyítási eljárás tekintetében, s főleg szénben azon más helyütt általuk is felállított nézettel miszerint a tárgyalási alapelv a biró kikérdezési jogát ki nem zárja, bővebben kifejtenék.