Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)
I. rész: A bizonyítási tan általános része
— 169 — zonyítsa, miszerint a dolog nem úgy áll, mint az a fenyítő ügyben kimondott Ítéletben, az annak hozatala alkalmával tudva levő körülmények és bizonyítékok folytán megállapíttatott. Ha tehát a fenyítő perben hozott itélet jogerejüvé nem válhat, akkor annak a polgári perre való befolyásáról annál kevésbbé lehet szó, mert a bünpernek kizárólag a bűntett, a polgári pernek pedig annak magánjogi következményei képezik tárgyát. Amott az állam, emitt a károsult fél áll felperesként, tehát sem a kérdés, sem a felek nem azonosak. ') b) Sem a polgári, sem a fenyítő pernek tárgyát nem tények, hanem az ezekből származó jogviszonyok képezik, és az itélet mindkét esetben nem a tényt, hanem az ebből eredő jogviszonyt állapítja meg, hatálya tehát csakis az utóbbi tekintetben lehet; mert ha p. o. okirat hamisítás miatt folytattatik valamely bünper, annak czélja csakis arra irányul, ha vájjon érvényesíthető-e az állam büntető hatalma a vádlott ellen ? nem pedig annak megállapítására, hogy valóban hamis-e az okirat? Minthogy tehát a jogviszony megítélése az illetékes bíróság köréhez tartozik, az egyik ügyben hozott Ítéletnek a másik ügyre hatálya nem lehet. 2) c) a bünfenyítő per az állam büntető hatalmának kifolyása, és ezen hatalmát védi, míg a tettből származó magánjogi igények az egyesek jogait érdeklik. A magánjogi igény tehát nem járuléka a büntetésre méltó cselekvénynek, hanem két külön, egészen más érdekekből eredő és így különböző szempontok alá eső, és ezek minősége szerint felállított szabályok alapján megbírálandó igényt képeznek. 3) Mielőtt ezen érvekre válaszolnánk, szabad legyen a bűnügynek, a magánjogi igényekkel való összefüggését illetőleg, a mai nap fennálló elmélet és gyakorlatra egy rövid pillantást vetni. Tagadhatlan, hogy ellenére azon eltérő nézeteknek, melyek azon tekintetben felmerülnek: ha vájjon a bünperből származó magánjogi igények elintézhetők-e a fenyítő bíróság által, *) a legrégibb !) Langenbeck : i. m. 168. s köv. lap. •) Planck: Mehrheit der Eechtsstreitigkeiten. 63. §. 3) Schüffer: i. h. 272. §. c. *) Lásd e részben a II. német jogászgyűlés tárgyalásait II. köt. 244. s köv. lap., ez eltérő nézeteket megemlíti az ált. német büntető perrend javaslat is (1872. évi) 268. s köv. 1.