Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 170 — időktől kezdve ') a mai napig a legtöbb törvényhozás átlal 2) elismertetett, hogy büntetésre méltó cselekmény folytán, magánjogaiban sértett fél ebbeli igényeit a büntető perrel egyidejűleg a fenyítő íróság előtt érvényesítheti, illetőleg az államügyész vádjához csatlakozhatik. A fenyítő bíróság pedig — mennyiben lehetséges — köteles a fenyítő perben a magánjogi igények felett Ítélni. ;i) Különösen a legújabb és elismert jelességü két német,4) úgy a magyar büntető eljárási javaslat, hason elvnek adott kifejezést. Nem lehet czélunk e helyütt ezen kérdés helyességét bővebben vitatni, s illetőleg az ez ellen felhozott érvek czáfolatába bocsátkozni, s csakis annyit kívánunk röviden megjegyezni, hogy ezen szabályt egészen helyesnek tartjuk, mert az állam tisztében állónak lenni véljük, hogy a sértett felek magánjogi igényeinek kielégítését előmozdítsa. A bűnügy, midőn sérelmet képez az államrend ellen, a sérelem indoka az egyesek érdekeinek megsértését is magában foglalja, s azért a törvényhozó czélja nem lehet, az egyesek érdekeinek érvényesítését bizonytalan időre, p. o. a polgári per útján való érvényesítésre elnapolni, sőt ez által annak érvényesítését gyakran lehetlenné tenni. 5) Hazánkban különösen a százados szokás ellenében, ellenkező szabály felállítása, a legkedvezőtlenebb eredményt fogná szülni, és alig hiszem, hogy a bűnügyi ítélet kötelező voltának eltörlése mellett szó emeltetnék. Csakis oly esetekben tehető erre nézve kivétel, midőn a ma1) Az e részbeni történeti fejlődésre nézve L. Jordán: Adhaesionsprocess. (Weiske Rechtslexicon I. köt. 122. s köv. lap.) 2) Kivételt képeznek e részben : a Sclrwarzberg-Sonderhauseni (1847. évi) büntető perrend (9. §.) a würtenbergi büntető elj. (8. §.) és a bassiai büntető perrend (7. §.)• 3) így a franczia Code d'instr. crim. art. 3. szerint: „L'action civile peut etre pour suivic en merne temps et devant les memes juges que l'actio publique". Hasunlólag intézkedik a szász büntető perrend 434-. §., a badeni 319. §., a tbüringiai 7. §., a a braunschweigi 10. §. 1. pont, a lübeki 289. §., a hamburgi 16. §. 1. és 2. pont, az osztrák (1853. évi). *) Az általános német (1872. évi büntető perrendj 332 — 336. §. és az osztr. (1872. évi) büntető perrendjavaslat 365. s k. §. 5) V. ö. Motive zum Entwuvf einer deutschen allgemejnen Stnilprocessordnuug 270. lap.