Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 168 — illetőleg bizonyítékul szolgál mindaddig, mig annak ellenkezője a polgári perben fennálló szabályok szerint be nem bizonyíttatott. l) 3) Hogy a fenyítő perben hozott Ítélet a polgári bírónak, az előtte ebből kifolyólag érvényesített magánjogi igényekre nézve, feltétlen szabályul szolgáljon, a büntetésre méltó cselekmény elkövetését, vagy el nem követését illetőleg felmerülő kérdés tekintetében. 4) Hogy a fenyítő bíróság Ítélete csak azon esetben, ha abban a bűnösség kimondatott, szolgáljon az ebből eredő magányjogi igényekre nézve, a polgári bírónak feltétlenül valónak tekintendő alap gyanánt. Hogy ezen kérdések mikénti eldöntése , a bizonyítási elméletre mily döntő befolyással van, azt bővebben magyarázni fölösleges lenne. Midőn ennélfogva ebbeli nézetemet kimondani és indokolni kívánom, mindenekelőtt a véleményeket két csoportba osztom fel, s azon kérdést kívánom megoldani, hogy melyik nézet bír a másik felett előnynyel, vagyis hogy a fenyítő bíró Ítélete praejudiciumot képezzen-e a polgári bíróra, vagy nem ? Azoknak, kik az utóbbi elméletet védik, vagyis kiknek nézete szerint a fenyítő bíróság ítéletének a polgári bíróra semmi hatálylyal sem szabad birnia, indokaik röviden következőkben öszpontosíthatók: a) a polgári perben hozott Ítéletet illetőleg felállított azon szabály, hogy az egyik perben kimondott és jogerejüvé vált Ítélet, ugyanazon tárgy felett, ugyanazon személyek között, és ugyanazon alapon megindítandó más perben, dönthetlen valóság gyanánt tekintessék, nem alkalmazható a fenyítő ügyben hozott Ítélet magánjogi következményeinek érvényesítésénél; mert a fenyítő ügyekben hozott ítéletek, habár végrehajthatók, nem válhatnak jogerejüvé; mert valamint a vádló, úgy a nyomozó rendszer szerint folyó perben, valamint a vádlottnak, úgy a vádlónak, s tekintve az államnak is meg van azon joga, hogy időközben felmerült adatok folytán bebi') Busch Uber die Folgen der verschiedenen Heweistheorien (Archív für die civilist. Praxis XXXIX. köt. 100 s köv. lap.) Krüvell : Über die Übelstáridte, welclie ausverschieden. Beweislehren für Civil- und Strafrecht enstehen (Archív XXXIX. köt. 1. s köv. lap.) Hasonló érteldmben határozott a német jogászgyülés is. Lásd Verhandlrmgen des II. deutschen Juristentages. II. köt. 673. lap.