Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

A római perjog a per két stádiuma, a tény és jogkérdést illetőleg felállított rendszere s átalában az egész eljárás módját illetőleg, oly egészséges alapelvekre van fektetve, hogy intézményei közül számosak, mai reform törekvéseink legbuzgóbb óhaját képezik. Az ezen időbeli római perjognak egyik föalapelve volt — mint fentebb jeleztük •— az egyéni jogot a biróválasztás áltál biztosítani, s ezáltal a magistratus hatalma túlterjeszkedésének, az igazságszolgáltatás terén korlátot vetni, s e czél helyesen foganatosíttatott is, hogy a jogkérdés srakértők általi eldöntésének feláldozása nélkül, a nép biró itélt, s annak köre, szemben azon nehézségekkel, melyek a tény és jogkérdés elválasztása körül főleg polgári perben felmerülnek, a lehető leghelyesebben oldatott meg. A jogkérdés a magistratus által döntetett el, s habár az Ítélet a népbiróság által hozatott is, ennek befolyása az ügy eldöntésénél , főleg a ténykérdés megállapításában öszpontosult, s az ítélet, a formula korlátai között, csak annyi befolyást engedett a jogkérdésre nézve a népbiróságnak, mennyi a tény és jogkérdés Szoros kapcsolatánál fogva az ügy eldöntésére mulhatlanul igényelhetett. l) A római perjog második alapelve: a szóbeliség és közvetlenség. A római per tisztán szóbeli volt, azon kis darab papír, melyet formulának neveztek, képezte körülbelől az írásbeli okmányt az egész perfolyamban. A feleknek személyesen kellett a magistratus és judex előtt megjelenni, a tanúk az ítélő bíróság által ]) Nem oszthatom azok véleményét, kik tévnézetnek tartják, ha a judexek eljárása a mai esküdtszékkel hozatik párhuzamba, s szerintünk e tévnézethől az illetőt Cicero bármery beszédje kiábrándítaná. így Puchta Institutionen. Planek Beweisurtheil 117. lap. Langenbeck i. m. 8. lap ; mert a római judexek a jogkérdést megállapító formula korlátai között kiválóiig a ténykérdés megállapítására voltak hivatva, s a jogkérdés csak annyiban tartozott körükhöz, menynyiben a kettű, szoros összefüggése folytán, teljesen el sem is választható. A mai nap Európában egyedül fennálló civil jury — Angliában — a római bírósághoz nagyon sokban hasonló módon van szervezve. Endemann. Die Folgen der freien Beweisprüfung, (Archív für die Civil-Praxis 41. köt. 294. lap.) Zeithoffer Tath und Eechtsfrage 160. lap. Bethmann-Eolweg i. m. II. köt. 101. §. tehát helyesen azonosítja a judexeket az esküdtekkel. K*Uer i. m. 3. lap. Azon körülmény is, hogy a judex indokolás nélkül hozta ítéletét, annak a mai esküdt" zékhez hasonló jellegét tanúsítja.