Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)
I. rész: A bizonyítási tan általános része
- 146 — után kisértjük meg mi is a vélelmekről szóló tan lényegét mai érvényében röviden előadni. ]) III. A vélelemről szóló tan kiválólag az anyagi jognak képezi tárgyát, s ennek keretében kell helyt foglalnia, kihatással lehet ugyan az alaki jogra is, de ez nem képezheti a vélelem felállításának czélját, csak eszköz legyen, hogy a mennyiben szükséges annak érvényesítéséhez járuljon. 2) Minden törvényes szabály valamely ténynyel — melyet a törvény tényálladékának nevezhetnénk —jogi rendelkezést, jogszabályt kapcsol össze. Ez e törvény rendeltetése és rendszerinti czélja. A törvény által felállított vélelmeknél azonban kivétel történik e szabály alól, az által, hogy a tény nem hozatik jogszabálylyal összeköttetésbe, hanem a felhozott tényből más tény létezésére történik következtetés. 3) A vélelem átalában bebizoyított létező tényekről való következtetés más hasonló, vagy oly tények létezésére, melyek a bebizonyított ténynyel az élet tapasztalatai folytán rendszerint, vagy legalább gyakran összekötve szoktak jelentkezni.4) Ha e következtetés a törvény rendeleteiben leli alapját, vagyis ha a törvényben határoztatik meg, hogy valamely tény fennállása esetén egy ezzel összeköttetésben lévő másik tény létezése vélelmeztessék, e vélelem törvényes, vagy jogvélelemnek (Praesumtio juris — Rechtsvermuthung) neveztetik, míg ha e következtetés nem a törvény rendeletei folytán származik, hanem az egyik tény fennállásáról a másik létének vélelme csak a dolog természete, vagy az események közönséges menete folytán következik, az ily következtetés folytán származott vélelelem közönséges, vagy emberi vélelemnek (Praesumtio hominis — Gewöhnliche Vermuthung) neveztetik. 5) Azon fél, ki állítása mellett csak közönséges vélelmet bir ér!) E tekintetben különösen Ungcr és Berger idézett műveiket követtük. 2) L. Berger : Kritische Beitrüge 69. lap. Ellenkező nézetben van Ungtr, ki a vélelmeket csakis a bizonyítási kötelezettség meghatározása tekietetében tartja jelentőséggel birónak. 3) Berger : i. m. 81. lap 4) így határozza meg a vélelem fogalmát Pratobevera: Materialien 37. 1. s) V. ö. ünger: System II. köt. 580—581. lap. Gansler: Archív IV. köt. 297. lap. Bayer: i. m. 716 lap. Osti doh : i. m. 327. lap. Uudemaun: Civilprocessrecht 707. s köv. lap. Lindc : i. m. 323. s köv. lap.
