Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 147 — vényesítni, azt csak valószínűvé tette a nélkül, hogy ezáltal a bizonyítási kötelezettséget rendszerint elhárította volna magától, ha ellenben a vélelem a törvény rendeletéből következik, ezáltal jogi bizonyosság szereztetik, mely a felet a további bizonyítás terhétől fölmenti. A jogi vélelmek a bizonyítás tekintetében előidézett eredményre nézve ismét kétfélék. Vannak ugyanis oly jogvélelmek, melyek csak addig szereznek bizonyosságot, míg ellenkezőjük nem bizonyíttatiic be, tehát melyek ellenében az ellenfél bizonyítékait érvényesítheti, ezek megczáfolható egyszerű jogvélelmeknek (praesumtiones juris tantum, — wieclerlegbare einfache Rechtsvermuthungen) neveztetnek, vannak azonban oly jogvélelmek, melyek által teljes bizonyosság szereztetik, özek ellenében tehát a másik fél bizonyítékot nem érvényesíthet, s védelme csakis arra szorítkozhatik, hogy azon ténykörülmény, melyből a czáfolhatlan jogvélelem következik nem való, de azt, hogy enzek valósága esetén az ebből vont ténykörülmény nem való, nem bizonyíthatja. Az ily jogvélelmek czáfolhatlan jogvélelmeknek (Praesumtiones juris et de jure, — qualificirte Rechtsvermuthungen) neveztetnek. ű) IV. A jogvélelmek némelyek szerint helytelenül soroztatnak a bizonyítást elhárító okok közé; mert; mert azok tulaj donképen nem hárítják el a bizonyitás terhét, csak megkönnyítik azt az által hogy a bizonyítást az ezt tulajdonképen igénylő tény helyett más tényre hárítják, melynek fenállásából amannak lételére vonatik következtetés. A jogvélelmek a bizonyítási^kötelezettség felosztásán mit sem változtatnak, csak a bizonyítandótételt változtatják meg, — mennyibe a bizonyítandó állítás helyett más tételt helyettesítenek, azonban ez által a bizonyításra kötelezett fél ezen utóbbi tétel bebizonyításától nincs fölmentve. 2) Mi azonban e tekintélyes nézet ellenére is a vélelmet a bizonyítási kötelezettséget elhárító okok közé soroztuk, nemcsak azért mert a tételes törvények szerint átalában e rovat alá soroztatik Unger : i. m. II. k. 583—584. lap. A czáfolhatlan jogvélelmekre nézve többen vannak oly nézetben, hogy azok inkább a jogköltemények, (fictiones juris) mint a vélelmek sorába tartoznak. így Langenbeck i. m. 199 lap. Bayer i. m. 717. lap. Schas.'er Commentár 199 lap. Lásd ezek ellenében Unger i. w. 584 lap. 19) jegyzet alatt. 2) Unger System II. K. 581 — 582. lap. Langenbeck : i. m. 193 lap. 10*