Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 144 A római .jogban a vélelem (praesumtio) ismeretes fogalom volt. s kiválólag a bizonyítási kötelezettség birt befolyással. ') A feleknek' egymástól eltein előadásai folytán ugyanis gyakran kétség származván arra nézve, hogy ;i bizonyítás tulajdonképen melyik tel által kezdessék meg. ezen esetekre tekintettel állíttattak fél a vélelmek,, melyek feladata volt. hogy midőn könnyen kétely merülhetett fel arra nézve, melyik fel előadása mellett harczol inkább az igazság, a bírónak útmutatás, vagy helyesebben segédkéz nynjtassék. ) Ebből is kitűnik, hogy a vélelemnek a római perjogban nem volt oly fontos szerepe, mint minővel az a későbbi pei jogokban birt. Ha a vélelem folytán valamelyik félre háríttatott a bizonyítás kötelezettsége, e kijelentés nem volt azzal egy jelentőségű, a ma érvényes perjogok szerint a főbizouyítást illetőiéi: kimondott hasonhatározattal ; mert a bíró nem volt korlátolva altban, hogy e kimondásától — ha a bizonyítás eredménye folytán annak alaptalanságáról meggyőződött — eltérjen a nélkül, hogy technicai ellenbizonyíték döntötte volna le a vélelem érvényét. Arról, hogy a vélelem folytán a bíró valamely tényt valónak tartani köteles legyen, sehol sem tétetik említés a forrásokban. A bizonyítási eljárás eredménye után mondotta csak ki a bíró, hogy alkalmazható-e valamely vélelem a fenforgó esetben. :;) II. Sokkal fontosabb szerep jutott a vélelmekről szóló tanuak a cánoni jogban és az ennek alapján fejlődött középkori doctrinákban, mint a római jogban volt. A vélelem állíttatott fel alapul a bizonyítási kötelezettség meghatározására nézve, s azon elv mondatott ki, hogy a bizonyítási kötelezettség mindig azon felet terheli, a melyik mellett vélelelem nem harczol. Azon elv helyett tehát, hogy minden fél a maga igényeit tartozik bebizonyítani, s e kötelezettségétől a mellette harezolő vélelem folytán kivételesen mentetik fel, azon szabály állítta') Endem&nn : Beweislclire 86. I. Bergér: Kvitíselie Beitráge zur Theorie des őst. PrivatrecLits 86. lap 28. jegy zet alatt. '-) Endemarm i. h. Rudorf: Römische Reehtsgeschichte II. köt, 255. és 256. lap. :;) Endemann : Uie I^olgen der freien Beweisfülnung ím Civilproce?.se (Archív für die civ. Praxis) XLI. köt. 336. lap.