Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

— 134 — Weber állott, kinek érvelése kiválólag abban összpontosul, hogy annak megállapítása, hogy köztudomásúnak mi tartandó, a bíróra nem bízható. A perrend czélja s az igazságszolgáltatás biztossága megkívánja, hogy a bíró csakis az iratok s tekintve az azokban felhozott bizonyítékok, és ne magántudomása után Ítéljen. Ha e tétel helyessége beismertetik, ez alól kivételt tenni nem szabad; mert a tétel annyira általános jelentőségű, hogy minden kivétel halomra fogná dönteni az egész elvet, s megsemmisítene minden jogbiztosságot ; mert alkalmat adna a bírónak köztudomásúnak tekinteni azt, mi nékie tetszik, mi legtágabb tért nyitna a bírói önkénynek, és az igazságszolgáltatás körül a legnagyobb bizonytalanságok idézné elő. J) Weber és követői csakis oly eseményeknél engednék meg a köztudomásnak a bíró általi figyelembe vételét, melyek a természet rendjéből, vagy a dolgok természetes folyamából következvén, józan észszel biró ember csak szándékos bosszantásból vagy rosz akaratból vonhatja kétségbe, p. o. hogy Pesten július hóban reggel 6 órakor világos van. 2) Gönner pedig ezen eseményeken kivül megengedi, hogy a nagyobbszerű. habár rendkívüli természeti vagy állami események köztudomású volta is kimondathassék a bíró által. 3) A tudományos világ többsége azonban, az írásbeliség és a ') Weber: Verbindlielikeit zur Beweisführung 20 — 31 lap. Webert Bayer is követte többször említett művének régibb kiadásaiban, az újabb kiadásokban azonban e nézetével teljesen szakított s a köztudomást, mint bizonyítást elhárító okot határozottal) alkalmaztatni kívánja. Igen élénken harczol a köztudomású eseményeknek, mint a bizonyítást elhárító oknak, a perrendbe loendő felvétele ellen Kitka, ki a már Weber által érvényesített indokon kivül még felhozza, hogy ez gyakran méltánytalanságra vezetne, mert lehet valamely tény kisebb körben köztudomású, ha a fél és a bíró e körben laknak, az bizonyítást nem igényel, de ha e körben lakú fél, távolabb székelő oly bíróhoz járul, kinek ez eseményről tudomása nincs, az ezt állító fél bizonyítani lesz köteles oly eseményt, melynek bizonyításától más fél szerencsés véletlen folytán lett fölmentve, mi a méltányosságot fogná sérteni. Ez érvelésre azonban a válasz igen könnyű, mert mi előny háromlanék a távolabbi biróhoz járuló félre abból, ha a közelebb lakó biró előtt perlekedő fél hason tényt szintén bizonyítani kényszeríttetnék. Az előbbi érdekeire abból, a mi más bíró előtt más perben történik, hátrány nem származhat. Ritkával hason véleményben van Sehuster i. m. 361. lap. -) SchttMer: Adalékuk 362. 1. Kitka : Ba"v\ eislehre 165. lap. 1 Gönner Bandbucb II. kötet 259. lap.