Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

I. rész: A bizonyítási tan általános része

111 Schmidt Péter 1840. évben M. János leányát nőül vette, ki azonban már 1841. évben meghalt, egy gyermeket hagyván maga után, s az rövid idő után szintén elhalt. Schmidt Péter ennélfogva neje egész vagyonának örökösévé lett. 1842. évben ipa ellene keresetet indított, melyben előadja, hogy 1838. évben birtokát három gyermeke, s köztük alperes elhunyt nejének haszonvételül 10 tallér és egy mérő rozs évi járadék kiszolgáltatásának kötelezettsége mellett átadta, leányának halálával a haszonélvezeti jog reá visszaszállott, alperes azonban a birtokot kiadni vonakodik. Az első bíróság felperest utasította annak bebizonyítására, hogy a kérdéses földek csak haszonélvezetül engedtettek át alperes nejének. A felsőbb bíróságok azonban ez Ítéletet megváltoztatták, és alperest kötelezték annak beigazolására, hogy a kérdéses földek nejének nem haszonélvezetül, hanem öröktulajdoni joggal engedtettek át. A legfelsőbb bíróság ebbeli Ítéletét következőleg indokolta : Alperes kimutatni törekszik, hogy felperes és leánya között nem haszonélvezeti, hanem öröktulajdoni jogátruházás,) iránti szerződés jött létre, s e részben hivatkozik ugyanarra, hogy több általa felhozott családi körülményekre tekintettel, a haszonélvezeti átruházás valószínűséggel nem bir, erre nézve azonban semmi bizonyítékot sem hoz fel. A kérdés tehát csakis annak eldöntése körül foroghat, ha vájjon az első, vagy másod folyamodású bíró határozott-e helyesen a bizonyítási kötelezettségre nézve ? s e részben kétségtelen, hogy az utóbbi bíróság határozata bír helyes alappal. Mert a kereset nem más. mint a kérdéses földek tulajdona iránti keresel (rei vindicatio) annak kifejtésével, hogy alperes miként jutott a kérdéses földek birtokába. Hogy e földek felperestől származnak, s hogy azok leányának történt átadásakor a tulajdonjog őt illete alperes sem vonta kétségbe. A tulajdonjog pedig mindaddig fennáll míg valamely törvényszerű esemény folytán meg nem szűnik. Alperes ily esemény bekövetkeztét állítja ; tehát azt bebizonyítani tartozik. ') Pedig jelen esetben tekintve, hogy az oly államban történt, melyben telekkönyv nem létezik, s a tulajdonjog szerzésre a római jog szabályai szolgálnak zsinórmértékül, a birtokos ellen a tulajdon bebizonyítása kétségtelen, s annál is inkább a kereseti alaphoz tar') Hefóer: Zusátze 2.">9 — lt>0. lap. Ki több esetekve is hivatkozik, melyekben a főtörvényszékek katározataikban a szabálytól eltértek.