Zlinszky Imre: A bizonyítás elmélete a polgári eljárásban, tekintettel a jogfejlődésre és a különböző (1875)

Bevezetés

- 2 — alakjához idomult, s e korban az igazságszolgáltatás közegei az „in jure" és „in judicio" való működés szerint oszlottak fel. Az in jure való eljárás a magistratus köréhez tartozott, J) melyek a régi perjog hatálya alatti időszakban a nép által választattak. 2) Az önsegélyt szervezetten, s birói közreműködés mellett megtestesítő 3) ,;legis actioknak" a római jog történetére nézve ugyan érdekes korát4) álláspontunknál fogva mellőzve, a római perjog azon korára térünk, melynek kihatásai a mai peresügyi eljárás szellemére is kétségbevonhatlanul nyilvánulnak. Ez volt az úgynevezett formulák szerinti eljárás, mely az „ordo judiciorum privatorum" korát képezi. 5) A magistratus előtti tárgyalásnál a per tárgya és a védelemtől függött, hogy az ügy azonnal elintéztetett-e vagy a judicium elé utasíttatott, vagy végre további cognitio végett a praetornak tartatott fen. Az első eset akkor nyert alkalmazást, ha a kereset oly nyilvánvaló kifogásokkal czáfoltatott meg, hogy annak alaptalansága egyszerre kiderülvén, a magistratus felperest keresetével egyszerűen elutasíthatta, (actionem denegavit) mi rendkivüli eljárásnak (extra ordinem) neveztetett, s melynek elintézése a praetor jogai közé tartozott. B) l) Rómában a praetorok voltak, kiknek köréhez tartozott az igazságszolgáltatás, mellettök az aedilisek közbiztonsági és vásári rendőrséggel kapcsolatos ügyekben jártak el, a provinciákban a magistratnsok különböző nevezetek alatt fordulnak elő. L. Keller i. m. 6. lap. Hoffmann i. m. I. k. 480. lap. Kimerítően leirja a birói szervezetet. Savigny. Geschichte des iömischen Rechts in Mittelalter. I. a. Kötet 38., s köv. II. köt. 65. s köv. lap. 9) Savigny i. m. I. k. 39—40. lap csak későbben, midőn a népjog mindinkább háttérbe szorult ruháztatott e válasz'ás a senatusra. 3) L. Eudemann. Deutsches Civil-Processrecht 345. 1. 4) E részben legújabb kitűnő mü Karlnva. Der römisebe Civiiprocess zur Zeit der legis actionen, a legis actiokat tárgyalják Puchta i. m. II. k. 7 3. s köv. Keller i. m. 46. s köv. és igen kimerítően és alaposan Bethmann-Hohwet]. Der Civiiprocess des gemeinen Rechts in gesichtliches Entwickelung. I. Band. Die legis actionen. 5) Behlmaiia-Holweg II. k. 191. lap. 6) Hefter. System des römischen und deutschen Processes. Ezenkívül, ha a követelés kiegyenlíttetett, vagy az exceptio miatt ..in jure" elfogadtatott. Rudorf. Römische Rechtsgeschichte II. k. 230. s köv. 1.