Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - VI. A martiusi napok eseményei

50 hát a tiszti karnak administratori rendelkezés, és az egész megyei hatóságnak az administratorok által a bécsi kormány alá vetése, szóval centralisatio és az ország igazgatási önállóságának megszűnése volt a jövendő tükrében láthatott eredménye e fatális rendszernek. Ezen és még több komoly tekintetek megrázkódtattak számos követet azok közül is, kik a Bereghi (Lónyay) inditványra szavazva, ez életkérdés bukásának segédeszközei valának. Olly annyira, hogy midőn az ellenzéki zárt tanácskozás elvégzése után a felirat szerkezete újra felvétetett, erős többség szavazott olly szerkezeti javaslat mellett, melly lényegileg majd nem kimentette az eleinte Szentiványi által inditványba tett, s akkor kissebbségben maradt felirást. A fejedelmi jó szándoknak megismerése s megköszönése után nem csak a sérelem részletei lettek megérintve, hanem kijelentve az is, mi szerint, ha a fejedelmi szándok valósággá nem válik, a Rendek fentartják a sérelem tüzetes tárgyallását. A kormánypártiakharagja végtelen volt. A felirást a Főrendek elfogadták, — Batthiány Lajos és Teleky László rideg kijelentései után, miképen az ügy; fontosságához képest a Rendek feliratát túlengedékenynek tartják. VI. A mártiusi napok eseményei a Ministerium kinevezéséig. 1. A bankjegy eh iránti felszóllamlás. Mi alatt, mint láttuk, az országgyűlés minden fontosabb teendői felett elvileg határozott, s azok törvényül szerkesztésében választmányilag működött, a nagy eseménynek, melly Francziaországban az ildomosságáért Európa minden conservativjei által bámult királynak trónját földre sújtotta, hire váratlanul lepé meg hazánkat s tanácskozó atyáit. A hatalmas esemény örömmel üdvözöltetett Magyarország közvéleménye által. Hol is fogadtathatnék hőbb elragadtatással a jog és szabadság diadala ármány és vesztegetés, árulás és nyomás