Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

I. rész: 1847/48. országgyűlés - V. Az országgyűlés folyamata

25 zatok folytatására s felterjesztésére tétetett fölhívás, különösen megemlíttetvén a fiumei vasút kamatbiztosára megkívántató kutforrás kijelölésének szüksége. A 9-ik pontban a partium név alatt ismeretes megyéknek 1836. 21. czikk által az országhoz rendelt visszacsatolásának módjaival lebocsátott törvényjavaslat említtetett. A 10-ik pontban kifejtetvén, hogy a kormány az utóbbi országgyűlésről a börtönrendszer tárgyában tett felterjesztésre választ addig nem adhat, míg a büntető törvénykönyv s az ítélő bíróságok szerkezete nem terjesztetik fel, ezen két tárgynak befejezésére s felküldésére az országgyűlés felszóllíttatott. A 11-ik s utolsóban a kincstárnak az országos pénztáron volt követeléseinek megfizetése sürgettetett. A királyi előterjesztésekhez kész törvényjavaslatok csatolása uj s az előtt a magyar országgyűlésen egészen példa nélküli dolog volt. Voltak, kik e lépésben előmenetelt láttak az európai alkotmányos királyságokban kifejlett elvek felé; mások azonban figyelmezvén arra. hogy Magyarország saját nemzeti kormánynyal nem birt, aggodalomra találtak okot a nemzet nézetei szabad kifejtésének idegen kűtforrásból származó királyi javaslatok általi illy megelőztetésében. 2. A királyi előterjesztésekre javasolt válasz, vagy adresse. Az országos tanácskozások belső rendéhez tartozó dolgok, mint követ igazolás, napló szerkesztés s. a. t. elintézése s két fontos tárgynak a városi ügynek, s a horvátországi sérelemnek, érdemleges felvételök előtt, kerületi választmányokban tárgyallásra utasítása után, az alsóház megkezdte tanácskozásait az adresse felett. Utánozva a nyugoteurópai követkamarák szokásait, már az 1843-ik évi országgyűlésen nem csak így nevezték a királyi előterjesztésekre adott választ, hanem abban kiterjeszkedve az ország átalános helyzetének rajzolására, az ország javának eszközlésére vezető átalános