Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Negyedik fejezet: Temesvár és Arad várak elszakadásától kezdve Bács- és Bánságnak a magyar had általi elhagyásáig

391 rendetlenségben egyszer a honvédek egy része a honvédek egy ma'sik részére lövődözött, hogy az ellenség kikergetése után a legénység nem gátoltatott az urasági udvarban és a község házban elkövetett szükségtelen pusztításaiban s. a. t. Ásbóth fájdalmasan vette, hogy sok sikeres tettei mellett csak a kevésbé kedvezők vétetnek tekintetbe, s maga igazolására hadi vizsgálatot kért. De e kérésének teljesítése nélkül Bobics neveztetett ki helyébe, s Dec. 22-én Asbóthtól átvette a parancsnokságot. Már néhány nappal az előtt Graenzenstein is lemondott hivataláról, s a bánya igazgatás Szlávy Józsefre bízatott. 18. §. A parancsnok változás nem volt képes a bányakerület végveszélyét sokára hárítani el. A császáriak a Bogsán és Resicza köztti közlekedést ketté vágták, s a magyar sereg egy ágyútöltési szállítmányát három embernyi kíséretével együtt elfogták. Majd túlnyomó erővel Szívós kapitányt az általa megint megszállott Kölnikből ki űzték, s Decz. 24-én még számosabb erővel Bogsánt és Resiczát támadták meg. A sokkal kisebb számú magyar had erős ellentállás után kénytelen lett Verseezre húzódni, az ellenség pedig mindkét helyet elfoglalván, ítesiczán különösen tölte bosszúját, azt felgyújtván, a vasműgyárokat elrontván, s a lakosságon kegyetlenül dühösködvén. Még asszonyok és gyermekek is találtattak a halottak között. Legembertelenebb tettek elkövetői a felkelési oláhok voltak, okai azonban csak császári tisztek lehettek, kik parancsa alatt a vad nép állott. Bogsán és B-esicza elvesztése lehetetlenné tette a magyar hatósági tiszteknek a bányakerületben maradást, — a császáriak elfoglalták az egész kerületet, s Oravicza bányának azon kedvezményt biztosították, hogy békében folytatván üzletét, községi ügyeit maga kezelhesse, s haderő által meg ne szállíttassák. 19. §. A karánsebesi ezredben az octóberi változáskor Temesvárra behívott Appel után maga a ravasz Gerlich maradt az ezredi hatóság élén, s azt a magyar ügy iránti legellenségesebb módon gyakorolta. Nemcsak mind a négy zászlóaljat állította ki, hanem a fegyverhez nem való népséget is tartalék gyanánt gyűjtögette, Sztancsilova helységben lévén fő gyülpontja, honnan a császári kirándulási osztályoknak