Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

353 honvédelmi bizottmánynak hódolni. A tanács válaszul adta. hogy V. Ferdinándot királyának tiszteli, s az általa szentesitett törvényekhez ragaszkodik. Következő napon Berger ismét irt a tanácsnak: Örvend azon, hogy a város kijelentette hűségét a Felség iránt. De minden lehető egyenetlenség eltávolítása okáért a várostól hatórai határidő 'alatt világos választ követel a következő pontokra nézve: 1-ör. Miután a városban levő mozgó sereg ő Felsége akaratja ellen toboroztatott, s még folyvást a törvénytelen kormánynak szolgál, sőt Ő Felsége katonáit átszökésre csábítja, vagy bántja, a tábornok kívánja, hogy ezen csapat minden őrei a vár előtti térről rögtön vissza húzassanak, sőt maga a csapat is a várost elhagyja. Ha a csapat parancsnoka nem engedelmeskednék, a rendelet végrehajtására a tábornok katonai segélyt ígér. 2-or. A városban levő hat ágyút, mint ő felsége tulajdonát kiadatni, valamint 3-or az ujonczozást azonnal felfüggesztetni kivánja. •í. A szükséges élelmezés nyugtatvány melletti kiszolgáltatására s 5-ör a cs. katonák személyeinek minden bántalom elleni biztosítására szóllítá föl a várost. E levél véget vetett a semlegességnek. A tanács hazaárulás nélkül kielégitőleg nem felelhetett. A vár attól kezdve ellenség kezében volt, s ezt két nap múlva — Oct. 7-én — hajnalban ágyú dörgés jelenté, mellyel a város lövetett. Délben a lövés ismételtetett és egy óráig tartott. Arad elpusztításnak nézett elébe. Borzalom futotta át a lakosokat, számos család elköltözött. Tudjuk, hogy az ellenséggé lett uhlán ezred is e napokban vonult Arad alá. A Várparancsnok ellenséges szándoka kint a vidéken is éreztetett. Az ujonczozás miatt nyugtalankodó Arad megyei oláh helységek birái be jártak Arad várába tanácsot kérni, s ott Berger tábornok, Silják és Blomberg ezredesek arra tanították őket, hogy ujonczokat ne adjanak, s a magyar papírpénzt ne fogadják el. A megye kéntelen lett az ujonczozást sok helyen felfüggeszteni. Több faluban karhatalommal kellett az erőszakra vetemedett oláh népet rendre s békére kénszeriteni. Xadab nevü helység legmakacsabb s legféktelenebb ellentállást tett minden nyugtalankodók közt. E helység ellen Gál László az Arad városi Nemzetőrség őrnagya, ki a következő évben Bács Megye vissza szerzésében kitűnő részt vett, egy VUKOVICS S. EMLÉKIRATAI. 23