Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

352 kül a várba beszállásoltatni nem fogja, s abba addig, míg a Magyar, Horvát és Szerb nemzetek közt küzdelem foly, sen­kit sem fog bebocsátani, sőt azt bárki ellen fegyveres erővel ntósó emberéig védelmezni fogja. Különben — ugy irá — a várossal jó egyetértésben óhajt maradni, s remélli, hogy élelem­szerzésben nem fog háborgattatni, de kijelenti egyszersmind, hogy minden ellenségeskedést fegyverrel fog visszatorolni. E levelek Arad várost s az egész környékét aggálylyal töltötték el. Világos volt, hogy a tudtul adott semlegesség csak első lépés a valóságos ellenségeskedésre. Növelte a bajt a nyugtalanság, mely Arad megye több helységeiben ép akkor ütött ki az ujonczozás miatt. S a város védelme, ha a vár által megtámadtatnék, nem volt biztos, — Máriássy gyakor­latlan s félig fegyvertelen csapatja több száz emberből állott ugyan, és szaporodott, de annál a városi nemzetőrség is jobb katonai erőt képezett. Azért azon hir, hogy a Leiningen ma­gyar ezredi zászlóalj Lengyelországból Temesvárra vonultában Aradnak vette útját, bátorító érzetekkel fogadtatott. Atalában a magyar seregek átvonulása mindig jótékony hatást hagyott maga után veszélyezett vagy kétséges érzelmű vidéken. A világ könnyebben csatlakozik az erő jeleit mutató hatalomhoz. Arad megyén keresztül a bihari derék két nemzetőrzászlóaljt Becs­kerek, a Székely zászlóaljt s a Lenkey hős huszár századot 0 Becse felé vonulni látták kevéssel ez idő előtt, — s most a vár vészes hangulata miatt, természetes volt, hogy minden ellensúlynak örvendettek a hazafiak. Sept. 23-án már ellensé­geskedés jelei törtek ki. A temesvári várból ágyúgolyó szál­lítmány érkezett Arad vár alá s a rólla értesített Vörös An­tal aradi alispány ^letartóztatta azt. Erre Berger az Arad­megyében mint ezredi depót (rakmány) tanyázott uhlán sza­kaszt a várba bevonta, s a bástyákon több ágyút a városra irányoztatott. E jelenet s azon hir, hogy Berger Temesvárról 2 század Zsivkovics gyalogságot vár, az aradi polgárságot még inkább rázta fel. 44. §. De nem sokára döntőbb alakot vőn a vár és város közti viszony. Oct. 4-én Berger ismét irt a városi tanácshoz, s azt arra szóllítá föl, hogy 24 óra alatt nyilatkozzék akar-e 6 Felségének, vagy az ő felsége által lázadónak kijelentett

Next

/
Oldalképek
Tartalom