Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

338 tettek, s a szerbek ágyú tüze is ez alkalommal rontóbb volt mint a két első izben. Ennyi akadály kellett, hogy Bakonyit vissza vonulásra kényszerítse. Az alatt a csatorna déli partjáról ostromló dandárság hátban támadtatott meg. Ugyan is Sz.-Tamás segélyére egy 3000 főnyi s több ágyúval el látott csapat a római sánczokból érkezett. E miatt a délparti dandár védő helyzetbe szorítva lévén, a hid, melyen az észak vagy bal parti dandárnak a terv szerint, ha a verbászi sáncz vonalt be nem vehetné, át kellett volna kelnie, egészen nem készittethetett el, s ez esemény az egész megtámadást meghiusitá. Végre a hadminister annyi mostoha körülmény előtt, mikhez a sereg mozdulatit nehezítő sürü köd is csatlakozott, meghajolni kéntelenülvén, a 11 órai tűzben létei által kimerített seregnek Verbászra vissza vonulást parancsolt. Yesztessége a második megtámadásbelihez majd nem hasonló, ellenben a Szerbeké ez alkalommal kevesebb volt. Az ütközet szerencsétlen eredménye újra elbusitotta a hazát. A keserv annál mélyebb volt, hogy ez úttal bő előkészület, hű vezetés és a harezolók nagyobb száma, mint a megtámadottaké, bizonyos sikert igéiének. Mészáros serege 15000hez közel volt. Biga Sz.-Tamáson 4 — 5000 embert vezényleti, s igy a római sánczokból jött segéllyel vagy 8000-et tett az ellenség öszves száma. Más oldalról azonban mérlegbe kell vetni azon körülményt, hogy a magyar sereg egy várhoz hasonló árokerősséget támadott meg, s ennél fogva száma nem érte el arányt, melyben a megtámadó seregnek a falak megett vivó ellenséghez képest kellett volna állnia. A csata után azon hir terjedt el. hogy a tüzérek szándékosan lőttek ugy, hogy Sz.-Tamásnak ne ártsanak. E hir a következő esetből származott: a bácsi sereg tüzérei legnagyobb része azon császári tüzér ezredből való volt, mely a magyar ministerium alakulásakor Pesten szállásolt, s ezen uton maradt magyar szolgálatban. Közvetlenül a Sept. 21. megtámadás előtt e tüzérek, felizgatva titkos bujtogatóktól, kiknek a bácsi tábor tisztei közt még jó nagy száma találtatott, s a becsempészett proclamatiók által, zúgolódni kezdtek s habozásukat nyilvánították arra nézve, váljon megegyez-e császári katona kötelességökkel a szerbek ellen hadakozniok. Mészáros és