Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

300 csolni embereinek. Vissza kellett tehát fordulni s az uhlánok két sora közt lépésben hajtani Versecz felé. Néhány perez múlva az uhlánok táborából egy harmadik tiszt sebesen nyar­galva jöve a Biztoshoz, s azon Üzenetet hozá, hogy ha a ver­seczi Nemzetőrséghez szólló s az ágyuk ki adását megrendelő parancsot ad magától, személyét tovább letartóztatni nem fog­ják. Ez igényt a kir. biztos megtagadta, s a menet folytat­tatott. De az eset hire már eljutott Verseezre s a Nemzet­őrségben zajos ingerültséget szült. Elszántan s fenyegetve ké­szültek a magyar kormány megbizottján végbe vitt erőszakos megtámadást megbőszülni. A még mindig a város előtti mezőn táborozó Blomberg és Mayerhoffer megtudván a város fenye­gető hangulatát, még sem mertek véres jelenetekre okot szol­gáltatni, s azért egy negyedik tisztet küldtek a biztoshoz, s általa nagy sietséggel — mi előtt a menet a városhoz közel volna, — mentegették az esetet, mint tévedésből számlázottat, s en­gedelmet kérve tőlle utjának további gátlásától el állottak. Az ő elmenetele után Blomberg bejött Verseezre, s vele az előbbi napi gyűlésből kiküldött tagok, kiket az ellenséges tá­borban foglyok gyanánt tekintettek. Az ezredes most utoljára szóllítá fel a polgárságot az általa kötött semlegességi szerző­dés elfogadására, hozzá tévén ama ijesztést, mi szerint ha magokat a következő napig meg nem adják, Versecz meg fog támadtatni. A fegyveresen még együtt álló s a napnak ese­ménye által felizgatott Nemzetőrség bosszúval utasitotta vissza a felszóllítást, s tudtul adá az Ezredesnek, hogy a várost megfeszitett erővel fogja ótalmazni. 11. §. A habozó helyzetet, melyben akkor Magyarország volt, eléggé jellemzi azon körülmény, hogy az Austriai Con­sul és Ezredes Mayerhoffer nyilvános működése a lázadók táborában még nem tekintetett a Fejedelem akaratjából szár­mazónak. A világ akkor annyit beszélt az Udvari Camarillá­ról, hogy végre az Uralkodó ház a közönség ezen hiedelmé­ben magára nézve kedvező eszközt talált és szerette, ha két­séges sikerű lépései a Camarillának t ulaj donittatnak, és az által a Fejedelem a compromissiótól megóvatik. így Mayer­hoffer ármányait, s az udvartól nyert megbízatásait az Austriai Ministerium a bétsi országgyűlésen tudtán kívülieknek nyilat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom