Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Harmadik fejezet: A verseczi csatától és Szent-Tamás első megtámadásától a temesvári és aradi várak elszakadásáig

301 koztatta s tagadta. S a magyar közönség e csalfa hitegetésben megnyugodott. De a még terveivel tisztában nem volt temesvári hadikormányszék a Blomberg által felvett ellenséges állást nem tagadhatta, s azért kéntelen volt abban megegyezni, hogy az uhlán ezred messze a háború teréről, a Maroson tuli megyékbe mozdittassék el. Ebbeli parancs tehát Blomberghez rögtön indíttatott, s ő Sept. 23-án Verseczet Ezredével elhagyta. Katonai gyakorlás ürügye alatt a Rukovina osztályt és egy székely gyalogsági századot, mely előtte való napon érkezett oda, a városból ki rendelte, s a mezőn arra akarta elámitani, hogy őt mint császár katonái kövessék. De Seydl és Boros a két csapat parancsnokai, hiven a kir. biztostól vett rendelethez — kijelentették, hogy parancsok van a várost semmi módon el nem hagyni. Eképen a Verseczi tábor számra nézve tetemesen megfogyott, de Blomberggel és Uhlánaival együtt egyszersmind a zsibbasztó határozatlanság és lappangó árulás távozott el. Versecz könnyebben lélekzett. Azonban a távozó ellenséges Ezredet őrszemmel és aggálylyal kellett kisérni útjában. Blomberg az Alibunári és Lagerdoríi szerb táborokat értesitette eltávozásáról, s ösztönözte őket Versecz megtámadására, mivel a hátra maradt erővel szerinte könnyen bánhatnának el. S valóban Sept. 25-én Lagerdorfról egy csoport a Vlajkoveczi > uton Versecz felé nyomult elő, de e mozdulata hírére a táborban levő katonaság a Nemzetőrséggel együtt Boross székely főhadnagy alatt elejökbe indult, s rövid ágyú tüzelés után vissza kergette. Blomberg lassan mozdult elő az elébe szabott útvonalon. Nagyobb magyar vagy német helységekben nem mert a házokban szállásolni, hanem a mezőn ütött éjjeli tábort. Nagyszentmiklósra érkezésétől fogva azonban utrendében lényeges s az ország dolgára nézve igen ártalmas változás történt. Onnan ugyan is Makóra kellett volna át szállnia, hogy Ezrede Arad, Csanád és Csongrád megyékben számára rendelt állomáshelyeket foglaljon el. De a makai nép értesülvén az Uhlánok gonosz magaviseletéről, zajt emelt s felfegyverezve készült a maroson átmenetelöknek ellen szegülni. Oly népes helység