Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

255 lepte, foglul ejtette, s magával elvitte. E papnak azutáni magaviseletéből ítélve, az egész csín előre kicsinált dolog volt, az álnok pap e tettetett kénszerités által a lázadókhozi átszökésének büntetlenségét czélozván a magyar hatalom előtt biztosítani. Hogy a csajkások a helységben nem ellenségként fogadtattak, kitűnt abból, mi szerint ez eset után Táras rögtön lázadó állapotba helyezé magát, utszáit torlaszokkal rekesztette el, s a szerbek táborába megbízottakat küldött. Mihelyt e merénylet Becskerekre jelentetett be. az Ezredes parancsnok 2 lovas és 2 gyalog századot küldött Tárasra, s e csapat Tárasra érkeztekor a népet ellentállási helyzetben találván, azt megadásra szóllitotta föl. De az elvakított tömeg a fölszóllitásnak nem engedett, mire a katonaság fegyverhez nyúlt, az ellentállókat szétverte, s többeket elejtett közülök, azonfelül a helységet fölgyújtotta. Sokan a lakosok közül a szerb táborba futottak, az otthon maradottak pedig a tűzhelyeikre önkajánságokkal vont veszély után megadták magokat. A másik helység, Kumán, hallván a szomszédainál történteket, a helyett, hogy nyugalmas magaviseletével a büntetést magáról elhárítani igyekeznék, körlevelet bocsátott a kikindai kerület helységeihez, kérvén azokat, hogy siessenek segítségére, mivel Kumánt is a Tarasihoz hasonló sors várja. Ennélfogva Kumánra is katonaság küldetett, s mivel a köröztetett felszóllitásnak sikere nem volt, egy helység sem mozdulván Kumán támogatás.á helység kéntelen volt magát megadni, s a rend véráldozat nélkül állíttatott helyre, a bűnösebb bujtogatok börtönbe küldetvén. 18. §. A hadi dolgok sorozatán, a becskereki tábor állapota után a Bácsi hadjárat lenne a következő tárgy, de hogy előbb az egész bánság helyzetéről lehetségig kimerítő képet alakíthassunk, némelyeket még a megyék oly eseményeiről fogunk előadni, melyek bár a háború vitelének következményei, még is hadi tények sorába nem tartoznak, s azért ezektől külön előadást igényelnek. Atalában mind a három bánsági megye törvényes állapota részint a szélökön föl állított táborok, részint a szigorú igazgatás, valamint a lakosság nem szerb részének jó szelleme következésében, épségben állott fenn; azonban egyes helyeken fölmerült jelenségek azt tanűsí-