Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

256 tották, hogy a kir. biztosság által gyakorlott rendkívüli háta-, lom bármi rövid időre sem lett volna föl függeszthető. A feljebb bővebben megismertetett határőrség kiállitása mind a három Megye némely helyein rendetlenségeket idézett elő, melyeknek csak rögtöni elnyomása mellett lőn az intézet életbeléptetése lehetővé. Temesben, mint közép s azért őrködésnek legközelebb kitett Megyében, s a szerb lakosság kevés száma miatt is. az ily esetek csekély nyomatékuak voltak. Torontálban némely helyütt, mint Etskán, Bókán, hol a szerb lakosok kaszákat kezdtek titkolódzás nélkül egyenesíteni, és a noha oláh s a Megye felső részében keblezett, még is igen nyugtalan Valkány helységben az engedetlenség komolyabb szint öltött, s nemzetőrségek oda rándulása volt megfékezésére szükséges. Torontálnak felső részében, majd nem tövében a Maros folyónak, a Csernabarai szerb plébános szította a nép zúgolódását s titokban körözteté a patriarcha rendeleteit, s végre is súlyos vádokkal terheltetvén, mint lázadó Becskereken halálra ítéltetett. Ezen, többnyire a határőrségtől vonakodás által előidézett eseteknél fenyegetőbb volt a törökbecsei merénylet Juli 18-án, mely napon a szerb lakosok kaszákkal és ásókkal fölfegyverezve csoportban állottak ki, mint mondák, magyar laktársaik részéről hallomás szerint ellenök intézendő megtámadás elleni önvédelem végett; mire a helybeli nemzetőrség őrnagya, helybeli birtokos és kilépett lovas kapitány Eohonczy Leopold, kirendelvén a magyar és német nemzetőröket, azokkal a háborgókat haza űzte, s a magyarokra reá fogott alaptalan és kaján állításukért megfedte. Ugyanaz nap 1600 Csongrádmegyei Nemzetőr érkezett törökbecsére, s ott hosszabb időre elszállásoltatván, a béke biztosítva lőn; mind azáltal a szerb lakosság jó része Csuroghra szökött által, honnan a magyarok támadási készületeinek hamis híre épen azon szándékból volt a becseiek közzé szórva, hogy közttök és a magyarok köztt meghasonlás ütvén ki, a szerbek Csuroghra menekülésre s így a lázadók szaporítására bujtogassanak föl. Krassóban, a kiválólag oláh megyében, a nép minden rendeletet, mely a háború kívánta szolgálatokra utasítá, nem ellentállási szenvedélyből, hanem jelleménél fogva morgással fogadott, s kedvetlenül teljesített.