Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Második fejezet: A szerb lázadási történet Karlovácz megtámadásától...

223 vagyon megmentése eszközöltessék. A helység utczái szélességének tulajdonítandó, hogy az egész helység nem égett el. E nem volt az egyetlen áldozat a magyar részről. Az ütközet alatt Gróf d'Orsay uhlán másodkapitány alól lova lelövetvén, ő kénytelennek látta magát egy kerítés mellé állani, hol, az ellenség könnyen észrevévén őt, számos lázadó megtámadta, s egyenetlen küzdelem után meggyilkolta. O volt az első tiszt, ki e háborúban Magyarország ügyeért csatahelyen esett el, s halála az alföldön, hol régóta ismertetett, közfájdalmat okozott. Aradon, több évi tanyázó helyén, Gróf d'Orsay a magyar és polgár elem iránti barátságos magaviselete által, — az idegen, legtöbbnyire ellenkező bánásmódú tisztek között kedvező kivételképen, — a közönség szeretetét szerezte meg. Kivüle még részünkön egy közvitéz esett el s három megsebesíttetett, A hajlékaiktól megfosztott SzentMihályiak a szomszéd helységekben kerestek menedékhelyet, s az alatt a lázadók lovaikat és juhaikat hajtották el a határból, s mihelyt a katonaság eltávozását vették észre, s a helységet jobbára üresnek látták, szekereken jöttek vissza öszverabolni azt, mit a tűz megkímélt. S mivel az Alibunári táborban azt gondolták, hogy a Szent-Mihályiak megbánják a magyarokhozi vonzódások oly drága árát, az ütközet, felgyujtás és kirablás után még egyszer Ügynököt küldtek hozzájok az ellentállás folytatásáról lebeszéllésükre, de a szentmihályiak ez utósó hirnököt is foglyul ejtvén s mint az előbbenieket, Temesvárra beküldvén, az országhozi hűségökben nem ingadoztak. 9. §. Fejértemplomról szándékozunk most szóllani. melynek e lázadási háború alatti esetei történeti emlékezetet hagytak magok után. Hűsége, mellyel az ország ügyét karolta föl, nem haladtatott felül törzs magyar városok egyike által sem, elszánt vitézsége pedig talán példátlan maradt. Kicsiny város, 6 — 7000 lakosból álló, s szabad katonai község, egyébiránt székhelye a fehértemplomi végezrednek. Közel fekvén a Dunához, szintúgy az át szállongott szerviánusok, mint a felkelő szerbek szemében folyvást tőr volt, .melynek lerontása egyik legforróbb vágyuk, s azon vidéki hadjáratok fő czélja vala. A város lakossága több mint 3/4 részben német és oláh,