Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

159kormányszék hatósága alól nem oldotta föl, s ez utóbbi nem szűnt meg parancsoló viszonyait a huszár ezred parancsnokával épségben tartani főn akkor is, mikor ez a mozgó hadcsapat vezére lön. E körülménynek főleg tulajdonítandó a lázadás erőre vergődése. Mert a hadikormányszék — a végvidéki nép felingerlése eltávolításának örve alatt — folyvást arra utasítá a hadcsapat vezérét, hogy a végvidék határait át ne lépje, s a megyék védelmére szorítkozzék. A mozgó had parancsnoka pedig alig foglalhatott ellenkező helyzetet olly felsőbbséggel izemben, mellytőli függése nem volt megszűntetve. E baj fejtésére alantabb még több alkalmunk leend. 12. §. Ha a nemzetőrségek rendezése az uj törvény folytában országszerte élénk munkássággal folytattatott, természetes, hogy azt az alföld a lázadás emelkedését szeme előtt látva, kettős ösztönnel ragadta meg. Magyar és magyar érzelmű német helységekben buzdítás nem volt szükséges; a nép föl fogta, hogy a törvénynek e részben is engedelmeskedve, mind hazáját, mind öntüzhelyét ótalmazza. De mivel épen ez érzelem ápolása által lőn a Nemzetőrség hasznos s biztos intézménynyé, a rendezést azon helyeken, hol hasonló érzelem nem létezett, vagy ép ellenkező fedeztetett föl, el kellett mellőzni. Azért a szerb és oláh helységekben a nemzetőrségek nem létesültek; az elsőknél a fegyver alig lett volna biztos kezekben, az utóbbiaknál a balitéletek, mikkel ez űj intézményt tekintették, ellensúlyozták volna a nemzetőrség hasznait. Ugyan is e nép legtöbb helyen a nemzetőrségi öszveirások alatt a katonaságba sorozást vélte lappangani, némely helyütt azt gyanította, hogy a nemzetőrség behozatala által a végvidéki rendszer hozatik be. E helytelen felfogások ellen hasztalanul küzdött minden felvilágosítás, sőt egyes helységekben az öszveirás zavarokat idézett elő, mellyeket a különben is illy elemek köztt czélszerűtlennek talált rendezés felhagyásával kellett végkép elenyésztem. A nemzetőrség rendezési zajláson s illetőleg tőlle való félelmen kívül az úrbér megszűnésének utókövetkezményeiül itt ott forrongó jelenségek támadtak, egyes falúk lakosai által elkövetett önkényes erdő s legelő foglalásokban, de a nyugtalanságok ezen neme a szerb lázadással semmi kapcsolatban nem állott, a ministerium által e tárgy-