Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Első fejezet: A szerb lázadás

]»>0 ]>;m ki bocsátott szint oly erélyes mint igazságos magyarázatok kihirdetésével hamar csillapittatott le, s ez alsó megyékben a kihágások azon fokát nem érte el, mellyre az úrbéri zavarok felső megyékben emelkedtek. 13. §. Fő feladat volt ez időszakban, a szerb és oláh népet visszatartóztatni a Karlováczi érsek által törvénytelenül kitűzött népgyülekezetrei követ küldésektől, mire az izgatók a népet ösztönözték minden titokban gyakorolható utakon. Megjegyzésre méltó, hogy a temesvári, verseczi és újvidéki g. n. e. püspökségek, ez időben még a magyar kormány befolyása alati. állván, a hatóságokkal egyetértőleg a követküldések ellen működtek. Az izgatók fáradozásai meg hiúsittatván, a megyékéből sehonnan sem küldettek követek a törvénytelen gyűlésre, sőt arra olly kísérletek, mellyek a békét zavarták volna meg, nem téttettek sehol. E helyen meg kívánja az igazság, hogy az oláhok törvényes maga viselete emlittessék meg. Okét nem kellett visszatartóztatni a Karlováczról kihirdetett Gyülekezetbeni részvételtől; ők magok kárhoztatták azt. Közttök is nemzetiségi Önállóság vágyai tünedeztek föl, de az országtóli elszakadás kivánata, s a szerb lázadássali rokonszenv soraikban nem nyilatkozott. Sőt ellenkezőleg, ők féltékeny bosszúval vetették vissza a szerbek elbizottságát, mellyel a bánságot szerb tartomány gyanánt követelték. Az oláh nép magaviselete könynyitette a hatóságok béke megtartási nehéz feladatát; az értelmesebb oláh egyének a szerbek igényei ellen tiltakozást bocsátottak közre, valamint későbben Erdélyi oláh testvéreiket az anya hazáhozi hűségre lelkes nyilatkozat által szóllitották föl. Az oláh papok közül is sokan követvén az átalában hazafiasnak bebizonyult alföldi catholicus egyháziak példáját, a haza szolgálatában munkás kezet nyújtottak. Mind ez elbeszéllésünk a bánsági és bácskai eseményekre vonatkozik, s azért egy futó pillanatot kell vetnünk a Magyarország határán túl fekvő Szerémségre — igy nevezzük azt, midőn Szeréin megyét és a Péterváradi Ezredet együtt kívánjuk értetni — melly tartomány a Magyar korona alatt élő szerbek legősibb fészke, s a lázadás terének azon része volt, mellyből legakadálytalanabbul merítették eszközeiket. A nevezett tartományban, minthogy .azt tótországhoz tartozásánál fogva a zágrábi illyrek szinte