Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)
II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Bevezetés
131 egyes földesúri kihágások, az ország törvényeinek, a fő egyházi rendnek és a nemességnek tulajdonítottak, sőt személyesen megnevezett főispányok és r. c. püspökök ellen szenvedélyes panaszok hozattak fel, midőn csak mellékesen és kiméletesen említettek a végvidéken a német tisztektől szenvedett bántalmak. A felirásnak azonban hatásra leginkább készitett része az volt, mellyben a gyülekezet a fennebbi sérelmeket annál kevesbbé érdemletteknek állította, mivel hogy a szerbek feltétlen hűségüket az uralkodó ház iránt mind a törökök mind a Rákóczi elleni hadakban vérökkel bebizonyították, s hűségök rendithetlen jeleűl, a congressus jövőre, ha a császár az ismét nyugtalankodni kezdett magyarok ellen fegyverhez nyúlni kénytelenülne, negyven ezer fegyveres embert kiállítani ajánlkozik. 14. §. Még más nevezetes tárgya volt a szerbgyülekezet ama felírásának. Felébresztetett t. i. az átköltözési oklevelekben szerintük megígért külön földterület eszméje; s a Maros? Duna és Tisza közötti termékeny vidék, az úgynevezett Bánság mint külön Fejedelemség — Despotának nevezték ekkor a kért főnököt — a szerb nép számára kéretett. Akkori kívánságaik csak a nevezett vidék határaira szorítkoztak; az 1848-ik évben tervezett Vajdaság nevezetéről ugy a Bánságon túl igénybe vett részeiről akkor még szó nem volt. Ezen két főkérdés eléggé mutatja azon ellenséges hangulatot, mellytől a temesvári szerb gyülekezet áthatva volt. A magyar országgyűlés bár kellő figyelmet a szerb viszonyokra nem fordított, s az ország jövendőjére nézve azokból keletkezhető veszély nagyságát nem mérte meg, mindazonáltal átlátta, hogy a szerbeket addigi állapotjukban hagyni nem lehet, és azért a polgári jognak a gör. n. egyes, vallásra kiterjesztéséről, vagy is a szerbek közjog körében bevételéről tanácskozott. Az udvar azonban, hogy a két nemzet közötti egyenetlenséget még jobban nevelje, a temesvári gyülekezet megnyitása után nem sokára a szerbek számára Bécsben külön Kanczelláriát kancellária Illyrica« czim alatt alapított. Ezen intézkedés a szerbek önállósági vágyaiknak hízelgett ugyan, de csakhamar fentarthatlannak ;s gyakorlatlannak valósult. Az új kormányszék hatáskörének bizonyos földterülete nem volt, nemzetiség és vallás szerinti kivágása az alája rendelendő népességnek a 9*
