Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Bevezetés

II. far -£*< - /£>JV^ * BEVEZETÉS. 1. §. A történetírás felötlő tárgya leend azon lázadás,*''n/^v^ mellyet Magyarországon 1848-ban a szerbek támasztottak. Midőn ez ország öszves népessége idegen hatalom mostoha kezelése alatt szenvedett, s a nemesség által kizárólag birt jogok élvezetéből kirekesztve volt, a szerbek nyugalomban éltek a haza más lakóival; de alig hogy az 1848-ik évi törvényekkel az úrbéri szolgaság megszüntetése, s a közjog- és teherbeli egyenlőség hirdettetett ki: a szerbek között megelégedés s az akkoron olly jogosan várhatott honszeretet jelei helyett, borús mozgalmak tünedeztek fel, s előbb egyes durva kihágásokká, majd rövid időn véres és kegyetlen néplázadássá fajultak el. Sajátságos esemény: a szerbek Magyarország — diadalt ünneplett — szabadsága ellen a szabadság nevében indítottak harczot és szövetkeztek a korlátlan uralkodást képviselő osztrák császári házzal, hogy Magyarország meghódításában nyújtandó segélyért jutalmul független nemzeti léteit és szabadságot tőle nyerjenek. Az elfogultság, mellyel lehetségesnek ^ hitték, hogy az osztrák ház megadja nekiök azon önállóságot és azon szabadságot, a mellyek gyűlölése őt a magyar nemzet ellen irtó háborüra indította, nem kevesbbé bámulatos, mint az osztrák politicának ravasz játéka, melly e képtelen hitet a szerbek nagy részében egész a magyar harcz befejezteig fentartani tudta. 2. §. S miként e lázadás reményei olly csalékony alapon nyugvának: szintolly bizonytalan annak valódi inditó oka és politicai jelleme. A szerb lázadás nem volt Vendéeként a ki-