Bessenyei Ferencz: Vukovics Sebő emlékiratai Magyarországon való bujdosása és száműzetésének idejéből (1894)

II. rész: A szerb lázadás Alsó-Magyarországban 1848-ban - Bevezetés

rályságérti buzgalom felkelése, mint azok szerették állítani, kik a dynastia iránti érdemeit nagyon kiemelni törekedtek; - mert sok adat bizonyította, hogy a lázadók az osztrák császárt semmivel sem gyűlölték kevesbbé mint a magyar nép, s hazánk romjain építendő országlás reményében tervezett Rendezéseik, a királyi hatalmat szinte annyira szorították, mint 1848-ik évi törvényeink. Nem hasonlíthatjuk a 16-ik századbeli parasztharczokhoz sem e felkelést: mert paraszt, jobbágy, törvényesen megszűnt hazánkban létezni, s polgárméltóságra jutott az ország minden lakosa, mielőtt a lázadás ütött volna ki; és különben ott, hol a lázadás leginkább dühöngött, a katonai végvidéken, a Nagy-Kikindai és MagyarBecsei kerületekben és a csajkások földén. — úrbéri viszony soha nem is létezett. Vallási harcz sem volt, mert arra ok, miután a gör. n. egy. vallás, mellyhez a szerb lázadók majdnem kivétel nélkül tartoztak, ^^z^ország _többi vallásaival egyenlő jogokat nyert, - - nem foroghatott fenn; a catholicus papság elleni régi sérelmek pedig a zendülés okai között nem lehettek, miután a szerbek frigyesei a horvátok, és azok kebelében a legbuzgóbban a horvát papok voltak, a catholicusok egyetlen türelmetlen része a magyar korona birodalmában. Végre nem volt idegen uralom alóli szabadulás harcza, mellyet a világ rokonszenve mindig, — akár mint Görögországban sikerrel, akár mint Lengyelhonban szerencsétlenül kísérté meg sorsát — olly méltán követni szokott; nem lehetett pedig illy jelleme a szerbek lázadásának azért, mert az általok annyi vérrel s pusztítással elborított föld általok nemzetileg birva soha sem volt, s e szerint tőlök más nép által soha nem is foglaltathatott el. 3. §. Van egy érdek, mellyet a lázadók hatályos fegyverül használtak, s melly önmagában becsülésre méltó levén, sok a dologba eléggé nem avatott idegen előtt az igazság szinét kölcsönözte a lázadásnak, — s ez érdek a nemzetiség. Az izgatók, a szerbek szenvedélyeit minden áron felgyulasztani törekedvén, ez érdekben találtak legsikerülhetőbb eszközt; — mert a nép hamar lángolt fel nemzetiségének féltésére, mihelyt azok ügyes fortélylyal hitelt szerzének ténynyel merőben ellenkező kiáltásaiknak: miképen a magyar országgyűlés, kormány